Tudomány
Planet Earth from the space with rising sun. Cosmic landscape.  Some elements of this image are furnished by NASA

Megtalálták a szárazföldi élet legkorábbi bizonyítékát

24.hu
24.hu

2018. 07. 30. 15:42

A Dél-Afrikában azonosított 3,22 milliárd éves üledékréteg organizmusok maradványait őrzi. A mikrobák valószínűleg egy ősi folyómeder kavicsai közt éltek. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a leletek lehetnek a szárazföldi élet legkorábbi bizonyítékai.
Korábban a témában:

Az új maradványok nagyjából 500 millió évvel idősebbek az előző csúcstartóknál – írja a Live Science. Az eddigi legősibb leletek Dél-Afrikában és Ausztráliában kerültek elő évtizedekkel ezelőtt.

A geológiai adatok azt mutatják, hogy az élet már mintegy 3,8 milliárd éve megjelent az óceánokban. A korai szárazföldi életre utaló nyomok azonban nagyon ritkák. Ennek elsődleges oka az lehet, hogy a Föld nagy részét egészen 3 milliárd évvel ezelőttig víz borította.

Ennek ellenére a kutatók már évtizedekkel ezelőtt felvetették, hogy a mikroorganizmusok már igen korán megjelenhettek az óceánokon kívül is. A probléma az volt, hogy sokáig nem sikerült szilárd bizonyítékokat találni ennek alátámasztására.

Az élet eddigi legkorábbi nyomára bukkantak
A vizsgált kőzetek 3,95 milliárd évesek.

Az új felfedezés azonban igazolja, hogy az élet már korán kialakult a kontinenseken is. A Martin Homann, az Európai Tengertudományi Intézet munkatársa által vezetett csapat a Dél-Afrika keleti részén fekvő Makhonjwa-hegységben fedezte fel a megkövült mikrobákat. Az érintett fosszíliák az úgynevezett Moodies-csoporthoz, minden idők egyik legkorábbi partvonalához tartoznak.

Stefan Lalonde, az új tanulmány társszerzője szerint a mikroorganizmusok igen jó állapotban maradtak fenn. A maradványok elhelyezkedése azt mutatja, hogy az ősi élőlények egy folyómederben éltek – ez pedig szárazföldi környezetnek tekinthető. A köveken talált fodrozódások azt sugallják, hogy a térségben a víz egy irányba áramlott, ez pedig újabb bizonyítéka annak, hogy a létformák egy folyóban vagy annak partján éltek.

Ez lényegében a Föld legrégebbi folyómedre. És már az életet is tartalmazza

– nyilatkozta Lalonde.

A korábbi leletektől eltérően az új kövület nem baktériumoktól származó anyagok nyomait, hanem magukat a megkövült mikrobákat tartalmazza. A réteges fosszília úgy jött létre, hogy egy üledéktakaró került egy rétegnyi mikroorganizmusra, az üledékre pedig később élőlények egy másik csoportja telepedett rá. Az idők során aztán egyre több üledék- illetve mikrobaréteg került egymásra.

A kőzetekben ráadásul szerves anyagok is fennmaradtak. A nitrogénatomok elemzése így felfedte, hogy az ősi élőlények valószínűleg nitrátból nyertek energiát. Mikor az érintett mikroorganizmusok kifejlődtek, a Föld légkörében még jóval kevesebb oxigén volt. Éppen ezért az organizmusok többsége a nitrátot hasznosította.

A kutatók a felfedezés alapján úgy vélik, hogy a korszakban az élet már meglehetősen gyakori lehetett a szárazföldön is.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2014. március 25.
Turisták bőröndjeikkel egy zebránál állnak Budapesten, a Rákóczi úton 2014. március 25-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.