Tudomány

Rafinált gólyákat értek tetten

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 06. 16. 13:00

Egyes gólyák nem pörgik túl a vonulás témáját: erősebben motivált társaikat figyelve követik a legkönnyebben repülhető útvonalat és nem is utaznak messzire. Mindkét viselkedés intelligens stratégia, de a hosszútávú hasznukat majd az idő dönti el.
Korábban a témában:

Állatokat emberi tulajdonságokkal felruházni soha nem szerencsés, ám történetünk főszereplőiről mégis eszünkbe jut: vajon a követők mással kapartatják ki a forró gesztenyét? Gólyákról van szó, 60 jeladóval felszerelt fehér gólya vonulásáról nyertek egyedülálló információkat a Max Planck Ornitológiai Intézet és a Konstanzi Egyetem munkatársai, köztük a Magyar Tudományos Akadémia kutatója:

A madarak vonulásuk során két jellegzetes „személyiségtípusba” sorolhatók: a vezetők folyamatosan kísérletezve keresik meg a repülést segítő légáramlatokat – és ott a legalkalmasabb emelést –,míg a követők a nyomukba szegődve lovagolják meg a termikeket.

A kutatás eredményeiről beszámoló tanulmány itt érhető el a Science magazin honlapján, mi Nagy Mátét, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának tagját, a Max Planck Ornitológiai Intézet munkatársát kérdeztük a részletekről.

Vezetők és követők

Első lépésként aprócska, speciális jeladókat szereltek egy terület összes fiatal gólyájára. Ezek másodpercenként rögzítették GPS-egység segítségévela madarak helyzetét, valamint a gyorsulásmérő jeléből a mozgásuk módja is megmutatkozott. Jelesül, hogy adott egyed éppen siklik vagy szárnyával hevesen csapkodva repül-e.

Az aktív szárnycsapásokkal való repülés sok izommunkát igényel, míg a siklás energiatakarékos haladási módszer. A siklás hátulütője viszont, hogy közben folyamatosan csökken a magasság. Ezért a gólyák igyekeznek a felszálló légáramlatok, az úgynevezett termikek meglovagolásával újra magasságot nyerni. És itt mutatkozik meg igazán az egyedek közti különbség

– mondja a 24.hu-nak Nagy Máté.

Egyes madarak, az úgynevezett vezetők folyton újabb és újabb termikeket keresve, környezetüket folyamatosan feltérképezve haladtak. A követők viszont profitáltak abból, hogy a vezetők már megtalálták a kedvező légáramlatokat, és így a hátrébb repülő madarak már előnyösebb feltételek között haladhattak. Kiderült az is, hogy míg a vezetők Nyugat-Afrikáig repültek, addig a követők megálltak féltávon, Spanyolországban töltötték a telet.

A melegebb szín gyakori szárnycsapkodásokat, vagyis a követőket jelzi:

Szükség vagy rátermettség kérdése?

További kutatások szükségesek annak megértéséhez, hogyan lesz valamely egyedből vezető. Talán idősebb, tapasztaltabb, erősebb, jobban munkálkodik benne a vonulási ösztön, illetve eleve „kísérletező személyiség”. Egyelőre a jeladós gólyák egyharmada bizonyult vezetőnek, de közöttük is aktív dinamikát lehetett megfigyelni.

Úgy képzeljük el, egyes madarak a csoport előtt, kedvező feláramlásokat keresve haladnak többen egyszerre. Ha valamelyikük mozgásán látszik, hogy ráakadt egyre, az összes többi a nyomába szegődik, és az eddigi vezetők is követőkké válnak. A következő körben pedig minden kezdődik elölről, az a madár lesz az új vezető, amelyik megtalálja a megfelelő termiket. Viszont csak harmaduk vállalja a kísérletezéssel járó kihívást, míg a többiek számára pusztán a követés is elégséges az eredményes repüléshez.

Kékkel a vezető, pirossal a követő útvonala:

A csoport dinamikája bonyolult, egyelőre csak spekulatív válaszok vannak arra, mi alakítja a „személyiségjegyeket”. Elképzelhető például, hogy a vezetőket a kényszer szüli: ha a csapatukból nincs más előttük, akkor maguknak kell feltérképezni a légáramlatokat, majd sikerük nyomán más gólyák szegődnek a nyomukba.

A követés is intelligens stratégia, hiszen ha ott van az orruk előtt az információ, miért ne használnák ki? Lustának viszont a követőket sem lehet nevezni: sőt épp ellenkezőleg! Azért, hogy együtt maradhassanak a vezetőkkel, szárnycsapásokkal kell ráerősíteniük a haladásukra, míg a vezetők általában a termikek között siklással haladnak

– magyarázza a szakember.

De vajon melyik az előnyösebb?

Akkor mégis melyik stratégia képviselői viszik előre a világot? Nagy Máté és csapata a kutatás elején jár, a jövőben amellett, hogy tovább vizsgálják a két „viselkedési stratégiát”, több más kérdésre is választ keresnek. A telelő gólyák halálozásának okaira például. Említettük, miszerint a követők általában Nyugat-Afrikáig repülnek, addig a követők – talán belefáradva a vezetők utáni hajszában – félúton kiszállnak.

Fittyet hányva az ősi ösztön hívására, spanyol szeméttelepeken táplálkozva várják a tavaszt. Elképzelhető, hogy tényleg ez a jövő: a rövidebb út során a veszély is lényegesen kevesebb. Az ember által megterített asztal pedig van olyan bőséges, mint Afrika mocsarai és szavannái.

(Kiemelt kép: MTIEPA/Ronald Wittek)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - NOVEMBER 29: U.S. President Donald Trump answers questions from the press while departing the White House November 29, 2018 in Washington, DC. Trump answered numerous questions regarding his former attorney Michael Cohen's recent court appearance and testimony before departing. (Photo by Win McNamee/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.