Szerda délelőtt tűz ütött ki a XIII. kerületi Frangepán utca egyik raktárában. Az épületben műszaki cikkeket tároltak.
A katasztrófavédelem közleménye alapján a szakértők június 13-án a Göncöl utcában, a Mosoly utcában, a Nővér utcában, a Gyöngyösi utcában, illetve a Násznagy utca és Rákospalotai utca sarkán, másnap pedig a Reitter Ferenc utcában, a Szegedi utca és Jász utca sarkán, a Röppentyű utca és a Petneházy utca sarkán, a Frangepán utca és a Hajdú utca sarkán, a Fiastyúk utca és a Göncöl utca sarkán, illetve a Hajdú utca és Frangepán utca sarkán mértek.
Bár a mért értékek jóval az egészségre káros szint alatt maradtak, egy efféle tűz komoly veszélyeket rejthet magában.
A Levegő Munkacsoport egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy a tűz füstje súlyosan egészségkárosító lehet. Mint írják, egyes mérési helyeken a szennyezettség a határérték alatt lehet, az elektronikai eszközök égésével azonban igen veszélyes anyagok, így illékony szerves vegyületek (VOC-k), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k), poliklórozott bifenil-származékok (PCB-k), dioxinok, furánok, ftalátok, ketonok, aldehidek, szerves savak, alkének és egyéb szerves vegyületek kerülhetnek a levegőbe.
A dioxinok, a furán származékok, valamint a füstben jelenlévő fémek az égés során keletkező porral együtt leülepednek a talajra, a növényzetre, és a tápláléklánc révén is bejuthatnak az emberi szervezetbe
– áll a bejegyzés alatti összefoglaló hozzászólásban. Az, hogy pontosan milyen vegyületek keletkeznek az elektronikai eszközök égése során, nagyban függ attól, hogy milyen típusú készülékek kapnak lángra.
SÚLYOSAN KÁROSÍTJA AZ EGÉSZSÉGET
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) szerint a műszaki cikkekből származó káros anyagokkal történő érintkezés komoly egészségügyi problémákat okozhat. Az elektronikus eszközök által kibocsátott ártalmas vegyületek főként a gyermekeket veszélyeztetik.
A PAH-k emellett igazoltan mutagén és teratogén hatásúak, azaz képesek genetikai elváltozásokat előidézni, és az embriókat és magzatokat is károsíthatják.
A PCB-k a 2001-es nemzetközi környezetvédelmi megállapodás, az úgynevezett stockholmi egyezmény által jegyzet perzisztens szerves szennyezők (POP-k) közé tartoznak. Az efféle anyagok erősen mérgezőek; nagyon lassan bomlanak le; a légkörben, a vízben és egyes élőlények szöveteiben lerakódva hatalmas távolságokat tudnak megtenni; emellett pedig képesek felhalmozódni az élőlények zsírszöveteiben.
A stockholmi szerződéssel a PCB-k a POP-k legveszélyesebb csoportjába lettek besorolva, sőt, az anyagok később a Kormányközi Kémiai Biztonsági Fórum és a Nemzetközi Vegyi Biztonsági Program által készített szűkített listára, „a piszkos tizenkettő” jegyzékébe is bekerültek.
A kisebb mennyiségű PCB-kitettség hatásairól még manapság is csak keveset tudni. Egy 1981-es New York-i tűzeset után készített tanulmány három évvel a balesetet követően nem mutatott ki tartós egészségügyi elváltozásokat az alanyoknál.
A kitettség ugyanakkor a tüzet követő időszakban növelte a testtömegvesztés, az izomfájdalom, a gyakori köhögés, a bőrszínelváltozás, az ingerlékenység és az alvási problémák jelentkezésének esélyét.
(Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu)
