Tudomány
VACCINATING A CHILD 
Photo essay from doctor's office. Merville, France. Vaccine against hepatitis B. 

ASTIER / BSIP

Harcba indul az MTA: a védőoltások az első célpont

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 05. 10. 21:00

Hiába hittük, hogy védve vagyunk korábbi évszázadok rettegett járványaitól, a kanyaró épp most tér vissza Európába. Az oltásellenesség az egész társadalmat veszélyezteti – szó lesz a mellékhatásokról is.
Korábban a témában:

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése hétfőn adott zöld utat az MTA által támogatott új, elsősorban laikusoknak, tanároknak, újságíróknak szánt weboldalnak. A tudomány.hu fő célja az áltudományok elleni küzdelem. Ennek jegyében havonta más és más, a közvéleményt megosztó, vitatott témát dolgoznak fel közérthető stílusban és emészthető terjedelemben a terület szakértői.

A tematikát mindig egy összefoglaló cikk nyitja és vezeti be, az első téma az oltásellenesség volt, amelyhez a vezető anyagot – A védőoltás-ellenesek akár a tűzoltók ellen is tiltakozhatnának címmelKacskovics Imre egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE TTK Immunológiai Tanszék vezetője készítette.

Mindez most azért rendkívül aktuális, mert az egyre erősebb oltásellenesség miatt Európában egy év alatt négyszeresére nőtt a kanyarós esetek száma.

Idén februárban, egyetlen hónap alatt Franciaországban több mint 500, Görögországban 450 megbetegedés fordult elő. Ukrajnában – ahol hiányzik a megfelelő mennyiségű oltóanyag, és az oltási rendszer is jelentős gondokkal küzd – tavaly 3000 kanyarós megbetegedést regisztráltak, majd az idei év első két hónapjában havonta fordult elő háromezer megbetegedés, és visszatért a járvány Romániába is. Magyarországra azonban nem terjedt át, köszönhetően a lakosság magas átoltottságának.

Ismerd meg az ellenséged!

Legyen szó bármilyen betegség elleni védőoltásról, a vakcina az azt kiváltó vírust, esetenként baktériumot juttatja a szervezetbe legyengített vagy elölt formában. Sőt, legújabban már csak a kórokozó úgynevezett rekombináns fehérjéjét, vagyis a hatékony immunválaszt kiváltó részét injektálják be.

A lényeg, hogy ebben a formában nem képes megbetegedést okozni, így immunrendszerünk tét nélkül, »békeidőben« ismeri meg az ellenséget, és készül fel jövőbeli éles támadására

– magyarázza Kacskovics Imre a 24.hu-nak.

Egy vakcina sem működik tökéletesen mindenkinél, de a beoltott emberek 95 százaléka szakszót használva áthangolódik, vagyis immunissá válik az adott vírussal szemben. A maradék öt százaléknál csak időlegesen vagy egyáltalán nem alakul ki a védelem, illetve azoknál sem, akiket valamely betegség miatt mesterségesen tartanak immunhiányos állapotban.

INFLUENZA VACCINE 
Models. Vaccine against flu (Vaxigrip). 

SGO / BSIP
Fotó: BISP / AFP

A nyájimmunitás mindenkit véd

Őket és azokat, akik saját döntésük alapján nem adatják be a védőoltást, csak a nyájimmunitás védheti meg. Ez azt jelenti, hogy ha sokan be vannak oltva, akkor a kór hiába üti fel a fejét, nem tud terjedni, nem képes járványt kialakítani. Mint az erdőkben látható irtások, amelyek sávokban haladnak a fák között azért, hogy az esetleges erdőtűz terjedését megakadályozzák.

Ezért kijelenthetjük: aki tévhiteknek, tudatlanságból eredő pletykáknak bedőlve nem adatja be gyermekének a védőoltásokat, nemcsak az ő életével játszik, de az egész társadalmat veszélyeztetheti.

Különbség járvány és járvány között

Nagyon hamar meglehet a baj, kanyaró esetén már pár száz betegnél járványról beszélünk, átlagot számolva egy beteg 18 másik embert képes megfertőzni, a nyájimmunitás pedig 90-95 százalékos átoltottságnál alakul ki. Az összehasonlítás kedvéért: ha influenzáról van szó, ott egy fertőzött személy 1-2 másikat fertőz meg, járványról akkor beszélünk, ha egy héten belül 15 ezer vagy annál több ember fordul orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, az átoltottság ideális aránya pedig 40 százalék.

Itt érhető tetten a különbség kötelező és ajánlott védőoltások között:

Az erősen fertőző, súlyos következményekkel, akár halállal vagy maradandó károsodással járó betegségek elleni védőoltás kötelező. Már ha létezik hatékony, elhanyagolható mellékhatásokkal bíró vakcina

– emeli ki az immunológus professzor.

Az enyhébb, komoly járvánnyal nem fenyegető kórokozók ellen csak ajánlott. A példa kedvéért ilyen a gennyes agyhártyagyulladás: ha valaki kollégiumba készül, érdemes magát beoltatnia ellene. A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni oltáson azoknak érdemes elgondolkodniuk, akik erdő mellett laknak vagy sokat kirándulnak, és sorolhatnánk még hosszasan.

Utólag is sok halott

Még két mondat az „oltásellenesség” veszélyeiről. A kanyaró elleni oltás bevezetése előtt hazánkban évente 40-50 ezer gyerek kapta meg a kórt, közülük 40-50 bele is halt. A korszerű oltási rendszer 1991-es bevezetése óta a megbetegedések éves átlaga 15 alá csökkent, haláleset nem történt.

Friss kutatások bizonyítják azt is, a betegség annyira legyengíti az immunrendszert, hogy sokan a kanyaró következményeként más betegségben hunynak el. Járvány után a fertőző betegségek következtében történt halálozások 30 százalékáért még a kanyaró felelős a fejlett országokban, a fejletlen országok esetén ez akár a 90 százalékot is elérheti.

A védőoltásnak azért vannak mellékhatásai, de a gyakoriak enyhék, míg a komolyabbak nagyon ritkák.

Sokan ezekbe kapaszkodva ellenzik a védőoltásokat, de ha a kockázatokat nézzük, jelen tudásunk szerint drámaian nagyobb a védőoltás be nem adásának, mint a beadásának a kockázata.

Kiválóan szemléltet ez a videó:

Az oltások vélt és valós veszélyei

De ne lépjük át a részleteket. Magyarországon a járványos gyermekbénulás ellen 1959-től alkalmazták az úgynevezett Sabin-féle élő vakcinát, a szájon át adható Sabin-cseppet. Később kiderült, hogy a legyengített vírus ritkán, több százezer esetből egyszer, de képes előidézni a betegséget. Ezek után más hatóanyagot vezettek be, azóta a betegség eltűnt Magyarországról.

Nagyon-nagyon ritkán, de előfordulhatnak ilyen komoly mellékhatások, ám a tudomány folyamatosan fejlődik, és miközben egyre több betegség ellen lesz védőoltás, a meglévők is biztonságosabbá válnak, hatékonyságuk nő.

Sokkal gyakoribbak, mondhatni törvényszerűek a bejuttatott kórokozók és az egyes adalékanyagok okozta enyhe tünetek, helyi gyulladás, lokális fájdalom. A vakcinák a legyengített vírus mellett tartalmaznak úgynevezett adjuvánsokat. Ezek szerepe, hogy a beoltott vírus közelébe vonzzák az immunsejteket, mintha azt mondanák: tanulmányozzátok, ezek ellen kell felkészülnötök.

Gyakran alkalmaznak erre alumínium sókat, amelyeket tudatlanságból, félretájékoztatás eredményeként sokan károsnak tartanak, pedig teljesen ártalmatlanok. Vagy itt vannak a tartósítószerként alkalmazott szerves higanyszármazékok.

Maga a higany szó hallatán a toxikus nehézfémre gondolva sokan megrettennek. Pedig nem erről van szó: a szerves higanyszármazékok miután elvégezték feladatukat, egy napon belül vizelettel ürülnek a szervezetből

– hangsúlyozza Kacskovics Imre.

Végezetül idézzük fel, Magyarországról a hatékony védőoltásoknak, valamint a jelenleg is meglévő oltási fegyelemnek köszönhetően eltűntek a sok embert megnyomorító, életeket követelő súlyos járványok. A legtöbb súlyos ragályos betegséget – mint a kanyarót vagy a járványos gyermekbénulást – szerencsére csak hírből ismerjük. Hogy ez így is maradjon, azt a meglévő, ámde csekély kockázatok ellenére is csak és kizárólag a védőoltások biztosíthatják.

Kiemelt kép: Bisp / AFP 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Boy walks with his beagle dog on the country road
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.