A Cardiffi Egyetem munkatársai által vezetett csapat a 2018-as EWASS-on (European Week of Astronomy and Space Science) ismertette legújabb eredményeit – számol be az IFLScience.
A kutatók a Kanári-szigeteken található William Herschel Teleszkóp segítségével figyelték meg két szupernóva-maradvány infravörös fényét. Az egyik vizsgált objektum 6500 fényévre fekszik a Rák-ködben, a másik pedig a 11000 fényévre található Cassiopeia A.
A szakértők a vasból és foszforból származó fényt mérték fel. Utóbbi elem mai tudásunk szerint a szén, a hidrogén, a nitrogén, az oxigén és a kén mellett elengedhetetlen az élet számára. A sejtek az adenozin-trifoszfát, egy foszfor alapú vegyület segítségével raktározzák és szállítják az energiát.
A vizsgálat felfedte, hogy a foszfor a szupernóvákban keletkezik, az elem szintje viszont igencsak eltérő volt a két objektumban. Ha az anyag mennyisége az egész Univerzumban ingadozik, az megnehezítheti az élet kialakulását.
Jane Greaves, a kutatás eredményeit ismertető szakértő szerint bizonytalan, hogy a foszfor eljut-e az újonnan kialakuló bolygókra. A kutató hozzátette, az elem csekélysége azt mutatja, hogy az élet kialakulására sincs sok esély.
Eddig is úgy gondoltuk, hogy csak néhány foszfort szállító, Földet érő ásvány – valószínűleg meteorit – volt elég reaktív ahhoz, hogy részt vehessen a proto-biomolekulák létrehozásában
– tette hozzá a Greaves.
Ha a szupernóvák a foszfor egyetlen forrásai, akkor meglehetősen kis valószínűséggel alakulhat ki az élet azokon az égitesteken, melyek alacsony foszforszintű objektumok közelében helyezkednek el.
A kutatók azt tervezik, hogy további szupernóva-maradványokat is megvizsgálnak, hogy átfogóbb képet kaphassanak azok foszforszintjéről.
(Kiemelt kép: ESO/M. Kornmesser)
