Tudomány

Mégis egy orosz üzemből származhatott a tavaly észlelt radioaktív felhő

Tavaly ősszel több, egymástól független szervezet is jelentős radioaktív felhőt észlelt Európa felett. A részecskék sugárzásának értéke idővel átlépte az elfogadható határt. A szakértők sokáig nem tudták pontosan megállapítani, hogy honnan származhat a felhő. Csupán annyi volt bizonyos, hogy Oroszország felől, az Urál környékéről érkezhetett Európa fölé.

A francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) közelmúltban megjelent tanulmánya talán választ adhat a kérdésekre – számol be az IFLScience. A szervezet a kezdetektől fogva vizsgálta a ruténium 106-os izotópjából felépülő szennyeződést. Az érintett izotóp atomhasadás során keletkezik.

Bár egy orosz vizsgálat tavaly decemberben azt mutatta , hogy a felhőt egy elégett műhold bocsátotta ki, az új jelentést egészen mást állít. Az IRSN szerint a felhő egy olyan oroszországi létesítményből szivárgott ki, ahol nem kezelték megfelelően a radioaktív hulladékokat.

A szakértők az időjárási mintákat, az Európában 2017 szeptembere és októbere során mozgó légáramlatokat, illetve más intézetek adatait elemezve hamar kiderítették, hogy mely területről is érkezhetett a titokzatos szennyeződés. A csoport november elején közölte, hogy a felhő forrása szinte biztosan valahol az orosz-kazah határ közelében van.

Az új jelentés most megerősíti a korábbi gyanút: az izotópok a majaki létesítményből szabadulhattak fel.

Az IRSN szerint a szivárgás azután történhetett, hogy az üzemben hibát vétettek annak a rendkívül radioaktív anyagnak a készítése során, melyet egy fizikai kísérlethez akartak felhasználni.

Az anyag, a cérium 144-es izotópja az olaszországi Gran Sassó-i Nemzeti Laboratórium egyik tesztjéhez kellett. Az intézet egy feltételezett részecske, a steril neutrínó kutatásához rendelte meg az anyagot. A kísérletet 2018 elején akarták lefolytatni, a tesztet azonban később idő előtt megszüntették.

Az IRSN azt gyanítja, hogy a majaki üzemben úgy próbálták előállítani a cérium 144-es izotópját, hogy több tonna elhasznált nukleáris fűtőanyagot halmoztak fel. A hulladékot csupán 1-2 évvel korábban távolították el a reaktorokból.

A szakértők azt feltételezik, hogy a fűtőanyag ruténiumot is tartalmazott, amely aztán ruténium-oxiddá alakult. A vegyület képes volt átszivárogni a létesítmény szűrőin, és kikerült a légkörbe. Októberre aztán a felhő Európa-szerte elterjedt.

Az üzemnél végül leállították a cérium 144-es izotópjának gyártását, emiatt 2017 decemberében az olaszországi kísérletet is törölni kellett.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik