Ünnepélyes keretek között indították el az első lézereket az ELI-ALPS szegedi épületkomplexumában – közölte a szuperlézer-kutatóintézet.
Közleményükben azt írják: az intézet közép-infravörös lézerrendszerét a francia Fastlite által vezetett, és az ELI-ALPS részvételével végrehajtott közös kutatásfejlesztési projekt eredményeképpen fejlesztették ki közel 492 millió Ft értékben. Ezt a rendszert a fejlesztők sikeresen installálták, a helyszíni tesztüzem is hibátlanul zajlott.
Az ún. nagy ismétlési frekvenciájú lézert a Jénai Egyetem vezette konzorcium fejlesztette, a Fraunhofer Institute és az Active Fiber Systems GmbH együttműködésével hozzávetőleg 900 millió Ft értékben. A lézerrendszer már üzemel, jelenleg az egyes kompressziós fázisok finomhangolása zajlik. A helyszíni tesztüzem várhatóan november 17-én zárul majd le.
A Terahertzes forrás tervezésére, fejlesztésére és üzembe helyezésére vonatkozó K+F megbízást a Pécsi Tudományegyetem nyerte el mintegy 853 millió Ft értékben. Ennél a rendszernél a fő lézer már teljes kapacitással működik, a Terahertzes forrás és a spektroszkópiai állomás esetén az utolsó beállítások vannak folyamatban. A helyszíni tesztüzem zárását november végére tervezik.
Dimitris Charalambidis, az ELI-ALPS vezető tudományos tanácsadója kiemelte: „Ezek a rendszerek a közeli röntgen tartományba eső ultrarövid (attoszekundumos) impulzusok új forrását jelentik, amelyeket az atomok, molekulák, biomolekulák, felületek és nanoméretű ultrahangos elektromos töltésdinamika vizsgálatára szánnak. A középinfravörös lézer elsősorban fizikusok, kémikusok, biológusok, biofizikusok számára jelent majd egy teljesen újszerű kutatási eszközt.”
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a rendezvény kapcsán hangsúlyozta: „Az ELI-ALPS központtal Magyarország egy egyedülálló lézerkutatási infrastruktúrát épített fel, amely az egész világról hazánkba vonzhatja a szakterület legkiválóbb kutatóit. Az infrastruktúra fenntartását hosszútávon finanszírozó nemzetközi konzorcium (ELI-ERIC) létrehozására már számos ország jelezte támogatását.” Az ELI konzorcium jelenlegi tagjai december 1-jén az Európai Bizottsággal is egyeztetnek a további lépésekről.
A megnyitón bemutatott berendezések jelentősége, hogy ezeken a hullámhossztartományokon korábban nem voltak elérhető lézerek. A tervek szerint ezeken a lézerrendszereken már novembertől kísérleteznek a kutatók.
Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.
