A közelmúltban rengeteg bajkáli fóka tetemét találták meg a tó partjain. Nyikolaj Gudkov, az orosz környezetvédelmi minisztérium szóvivője az AFP-nek azt mondta, nagyjából 130 elpusztult állatra bukkantak.
Vízmintákat vettünk, hogy kiderítsük, beszélhetünk-e a vízszennyezésről, mint okról
– tette hozzá Gudkov.
Az utóbbi időkben egyre több problémát érzékelnek a Bajkál-tónál, sokan pedig már attól tartanak, hogy az állóvíz az összeomlás szélére sodródott. A tó halkészlete jelentősen csökkent, ezért a kormány kénytelen volt betiltani bizonyos fajok halászatát.
A tóban ráadásul az őshonos szivacsok egyedszáma is visszaesett, míg a vízminőségre veszélyes Spirogyra algák száma látványosan nőtt. Egyes elképzelések szerint a fókák halálának hátterében a halállomány csökkenése áll.
A bajkáli fóka, más néven nerpa, a fókaalakúak egyik különleges képviselője. A faj nem csupán az egyik legkisebb fóka, de egyben az egyetlen, amely édesvízben él. A tudomány egyik nagy kérdése, hogy a nerpa hogyan jelent meg egy olyan tóban, amely több ezer kilométerre fekszik a tengertől. A szakértők úgy gondolják, hogy 2 millió évvel ezelőtt a Bajkál-tó összeköttetésben állt a tengerrel, a fókák felmenői pedig átúszva jutottak el a területre.
A Bajkál-tó a világ legősibb tava, vize pedig a globális édesvízkészlet jelentős részét teszi ki. A hatalmas állóvízben egyedi és lenyűgöző ökoszisztéma alakult ki.
Egyes élőlények azonban nagy veszélyben vannak.
A kutatók úgy vélik, hogy a legnagyobb gondot a környező létesítményekből szivárgó szennyező anyagok okozzák. A rossz vízminőség kedvez az algáknak, melyek a tó fenekén található szivacserdőket fenyegetik. Azt is feltételezik, hogy a klímaváltozás is befolyásolja a térséget.
Az orosz kormány tisztában van a helyzet súlyosságával, így komoly anyagi támogatással segíti a Bajkál-tó megtisztítását.
(Via: IFLScience, kiemelt kép: andreigilbert/Thinkstock)
