Tudomány

Több embert öl meg a környezetszennyezés, mint a háborúk és katasztrófák

Egy új tanulmány szerint a környezetszennyezés évente több embert öl meg, mint a háborúk, a dohányzás, az éhínség, a természeti katasztrófák, az AIDS, a tuberkulózis és a malária.

Egy új kutatás szerint 2015-ben a korai halálok hatodáért – mintegy 9 millió esetért – a környezetszennyezés tehető felelőssé. A tanulmány az első, amely kombinálja a szennyezés különböző típusaihoz köthető halálesetek és megbetegedések adatait.

A környezetszennyezés egy olyan jelentős probléma, melyet az emberek nem látnak, mert csak elszórt részeivel találkoznak

– mondta Philip Landrigan, a jelentés vezető szerzője és a Mount Sinai Egészségügyi Központ munkatársa.

A kutatók 9 millió olyan korai halálesetet találtak, melyet bizonyíthatóan a környezetszennyezés okozott. A valódi szám azonban ennél minden bizonnyal magasabb. Egyes térségekben, például Fekete-Afrikában, még nem szerelték fel a légszennyezést vizsgáló rendszereket; a talajszennyezés eleve kevesebb figyelmet kap; sok méreganyagot pedig egyszerűen figyelmen kívül hagynak a mérések során.

Az új vizsgálat által megadott alsó becslés így is másfélszer több halálesetet jelent, mint amennyit a dohányzás; háromszor annyit, mint amennyit az AIDS, a tuberkulózis és a malária együttesen; hatszor annyit, mint amennyit a közlekedési balesetek; és tizenötször annyit, mint amennyit a háborúk és az agresszió egyéb formái okoznak.

Bár az utóbbi időkben Európában és Észak-Amerikában javult a helyzet, Ázsiában és Afrikában a szennyezés továbbra is súlyosan fenyegeti a lakosságot. A probléma leginkább az alacsony vagy közepes jövedelmű országokat érinti, a halálesetek 92 százalékát ezen területeken dokumentálták. Az adatok alapján a legveszélyesebb ország India.

2015-ben Indiában minden negyedik korai halál hátterében a környezetszennyezés állt.

Igaz, az ázsiai ország a közelmúltban tett lépéseket a probléma ellen. A második legkárosabb ország Kína, itt minden ötödik halál oka volt a szennyezés.

Mivel a környezetszennyezéshez fűződő megbetegedések az egészségügyet és a munkaerőpiacot is terhelik, a környezet rombolása gazdasági gondokat is okoz. Ez azt jelenti, hogy az ipari beruházások valójában hosszú távon nem feltétlenül járnak gazdasági hasznokkal.

A tanulmány szerzői szerint globális fellépésre van szükség. A szakértők úgy vélik, hogy a környezetszennyezés elleni harc több előnnyel is járhat, kezdve a klímaváltozás mértékének csökkentésétől egészen az alultápláltság visszaszorításáig.

(Kiemelt kép: Gudella/Thinkstock)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik