A Kiotói Egyetem kutatói új tanulmányukban egy 2016. április 16-án lejátszódó gigászi “csatáról” számolnak be. A szembenálló felek a Kumamoto prefektúrában lezajló egyik földmozgás és az Aszo vulkán voltak.
A rengés egyike volt azoknak az egymáshoz közeli, sekély fészkű földmozgásoknak, amelyek április közepén néhány nap alatt legalább 49 emberrel végeztek. A rengés centruma Kjúsú szigetén volt, nagyjából 30 kilométerre egy vulkántól. Az érintett hegy szintén igen veszélyes: az Aszo Japán legnagyobb működő tűzhányója, sokszor csak szupervulkánként szokták emlegetni.
A 7,3-as erősségű földmozgás hipocentruma 10 kilométerrel lehetett a felszín alatt, a fészekmélység tehát viszonylag sekély volt. A régióban a rengések többsége ennél jóval mélyebb eredetű, és a Fülöp-szigeteki-lemez mozgásával jön létre.
A japán kutatók a műholdas felvételeket illetve a katasztrófa előtti és utáni szeizmikus adatokat összehasonlítva megvizsgálták a különös összecsapást. A szakértők észrevették, hogy amint a földrengés elérte a kalderát, rögtön megtorpant. Ez feltehetőleg azt jelenti, hogy az ütközéskor a vulkán elnyelte a sekély földmozgás erejét, felfelé irányítva azt.
A kutatást bemutató tanulmány vezető szerzője, Ajming Lin szerint először sikerült hivatalos feljegyzést készíteni az egyedi kölcsönhatásról. A tudós ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenségre már korábban is volt példa – 1707 és 1930 feltehetőleg több hasonló eset játszódott le Japánban.
Bár a rengés így is igen súlyosnak bizonyult, a szakértők egyetértenek abban, hogy az Aszo nélkül a földmozgás még nagyobb területen okozott volna károkat. A tűzhányó “beavatkozásának” azonban van árnyoldala is: ha a magma belső nyomása meghaladja az azt körülvevő kőzet nyomását, a kőzetanyag kiáramolhat.
Hogy a földrengésnek köze van-e az Aszo október 8-i kitöréséhez, még kérdéses. Elképzelhető, hogy a vulkán látványos aktivitásának hátterében a magma kémiájának megváltozása, új repedések kialakulása, vagy éppen egy földalatti nukleáris robbantás áll – igaz, utóbbi lehetőség nem túl valószínű.
Szerencsére október elején nem került sor szuperkitörésre, a több kilométer magas hamuoszlop azonban figyelmeztető jel lehet: ha további sekély földrengések következnek, arra a tűzhányó is reagálni fog. Az Aszo néhol 25 kilométer átmérőjű krátere alatt pedig rengeteg magma vár arra, hogy a felszínre kerüljön.
(Via: IFL Science)
