Ballisztikus rakétákat már a második világháború alatt is használtak, az egyik leghíresebb ilyen szerkezet a V-2 volt. A németek által kifejlesztett fegyver több száz kilométeres távolságból is képes volt célba érni.
A hidegháborúra aztán a nagyhatalmak rájöttek, hogy az ilyen rakétákra szerelt nukleáris töltetekkel adott esetben a bolygó legtávolabbi pontjait is megtámadhatják. Megindult hát a fegyverkezési verseny, és létrejött egy új fogalom: az interkontinentális ballisztikus rakéta.
Történelmileg végül úgy alakult, hogy az atomhatalmak többé-kevésbé megbékéltek egymással, így egy ideje már nem fenyegette az emberiséget a katasztrófa. A 21. században azonban új állam csatlakozott a töltetekkel kísérletezők közé: Észak-Korea. Napjainkban immár elmondhatjuk: fennáll a veszélye annak, hogy a diktatórikus ország nem az általunk megszokott szabályok szerint játsszon. De vajon mekkora a tényleges veszély?
Katonai szakértők szerint Phenjan 2020-ig még nem lesz képes megbízható interkontinentális ballisztikus rakétákat kifejleszteni. Ugyanakkor félelmetes, hogy az észak-koreai hadsereg addigra akár 100 töltetre elég nukleáris anyagot is összegyűjthet.
Siegfried S. Hecker, a Stanford Egyetem tudósa és a Los Alamosban található katonai kutatóközpont egykori vezetője szerint az ázsiai ország vezetősége már eldöntötte, hogy az államnak szüksége van a nukleáris fegyverekre. A Pentagon korábban arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben Észak-Korea tökéletesíti a technológiát, akár az Egyesült Államokban található kulcsfontosságú pontokat is célba veheti.
Komoly probléma, hogy Phenjan nem csupán szárazföldről kilőtt rakétákat vethet be – az augusztusi kilövést például egy tengeralattjáróról hajtották végre. Bár az eddig érzékelt robbanások alapján a fegyverek hatótávolsága messze nem akkora, mint a nagyhatalmak által használt rakétáké, egy jól álcázott tengeralattjáró segítségével meglepően közelről indíthatnak támadást.
Az elmúlt időszak alapján egyre valószínűbb, hogy Észak-Koreának megvannak a megfelelő rakétái és nukleáris töltetei. A szakértők szerint azonban a jelek arra mutatnak, hogy a két elemet még nem sikerült megfelelő módon összeilleszteni – talán kompatibilitási problémák miatt.
A 2015 decembere óta tartó tesztsorozat mindenesetre aggodalomra adhat okot. A tavalyi sikertelen kilövések óta az újabb próbarobbantások egyre eredményesebbek, a veszély tehát pár éven belül valóban jelentőssé válhat.
(Via: Popular Science)
