A 2016 QA2 augusztus 27-én száguldott el a Föld mellett. A 25-55 méteres égitestet korábban nem ismerte a tudomány.
Elég hátborzongató belegondolni, hogy a bolygótól nagyjából 80 ezer kilométerre elhaladó objektum akár emberi életeket is veszélyeztethetett volna, a kutatók mégsem tudták megjósolni az érkezését. Még szerencse, hogy nem csapódott be, egy ekkora aszteroida ugyanis nagyjából 1000 atombombának megfelelő pusztítást vihet végbe.
A csillagászok még magukhoz sem tértek a meglepetéstől, amikor gyakorlatilag ismét lejátszódott a jelenség: a nagyjából 7-15 méteres széles, később 2016 RB1-nek elnevezett aszteroida is elsuhant mellettünk.
Az objektum szeptember 7-én kényelmetlenül közel járt hozzánk, kicsit több, mint 40 ezer kilométerre – ez a kevesebb, mint a Föld-Hold távolság tizede. Az aszteroida szerencsére a bolygó déli pólusa alatt haladt el, így egyetlen műhold pályájával sem érintkezett.
A kutatók szerint az aszteroidát viszonylag kis mérete, illetve az űr nagysága miatt nem sikerült korábban felfedezni. Mivel az égitestet csupán szeptember 5-én tudták érzékelni, esély sem lett volna arra, hogy felkészüljünk egy esetleges becsapódásra.
A valóságban természetesen nem volt igazi veszély, hiszen az aszteroida pályája nem találkozott a Földével. Sőt, kifejezetten szerencse, hogy erre járt, ahogy az is, hogy sikerült érzékelni, a NASA szerint ugyanis a következő 50 évben ennél közelebb egyetlen égitest sem lesz a bolygónkhoz.
A páratlan esemény ellenére bízzunk benne, hogy a jövőben jobban kiismerhetjük az aszteroidákat. Ezt a célt szolgálja a nem sokkal a 2016 RB1 elhaladása után, magyar idő szerint szeptember 9-én hajnali 1 órakor útnak induló OSIRIS-REx. Az űrszonda a Bennu nevű aszteroidát fogja tüzetesebben megvizsgálni, így remélhetőleg arra a kérdésre is választ ad majd, hogy miként lehet védekezni a Földet veszélyeztető égitestekkel szemben.
(Via: Gizmodo)
