Tudomány

Magyarok raboltak először az özönvíz után

A XIV. századi krónikás állítja ezt.

A közelmúltban elhatároztuk, hogy fittyet hányunk a magyar őstörténetet jellemző kínzó forráshiányra, a sok megválaszolatlan kérdésre, és bemutatjuk a múltat úgy, ahogy azt őseink mesélték. Mert maga a múlt feldolgozása is a múltunk, a kultúránk része, és sajnos egyre kevésbé közismert. És mert minden hasonló történet mélyén ott az igazság apró szemcséje is.

Szarvast űztek

Múlt héten arról volt szó, hogy Noé fiától, Jáfettől származott Ménrót óriás, tőle pedig a két testvér, Hunor és Magor, a hunok és magyarok ősei. Egy napon vadászni mentek,

a pusztán egy szarvas ünőre bukkanának, mellyet, a mint előttök futott, a Meotis ingoványaiba kergetének. S midőn az ott szemök elől tökéletesen eltűnt, sokáig keresék, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték

-olvashatjuk Kézai Simon Magyar krónikájában.

Két kiválasztott forrásunk ennyivel el is intézi a csodaszarvas legendáját, a katarzist a hagyománynak, de elsősorban Arany Jánosnak köszönhetjük. Diafilm 1963-ból, Latinovics Zoltán szaval:

Rablás a vízözön után

Hazatérvén a “két egytestvér” búcsút vett atyjuktól, és minden vagyonukkal a meotisi ingoványokba költözött. Halban, vadban, fűben és fában bővelkedő tartomány volt ez, Perzsiával határos. Minden oldalról tenger övezte, bejárás csak egy ingoványon volt lehetséges “ki-be járni ott bajos dolog” – teszi hozzá a Képes Krónika.

Öt évig maradt itt vitézeivel Hunor és Magor, a következő évben pedig kimentek a pusztába, ahol Belár/Bereka fiainak feleségeire és gyermekeire bukkantak, akik férjeik nélkül ünnepet ültek, táncot jártak. Azonnal el is ragadták mind az asszonynépet és a jószágot.

Nem mi állítjuk, a Képes Krónika: “A vízözön után ez volt az első rablás”

Erős nemzetséggé váltak

A hölgyek között volt történetesen az alánok fejedelmének, Dulának két leánya is, akiket Hunor és Magor vett feleségül. “S ezen nőktől vették eredetöket minden húnok és magyarok.” A meotisi ingoványban a nép egyre sokasodott, a hunok és magyarok “igen erős nemzetséggé kezdtek gyarapodni”.

Olyannyira, hogy az a föld már sem befogadni, sem eltartani nem tudta őket. Felderítőket küldtek hát ekkor Szittyaországba, akik nagy ravaszsággal kikémlelték a vidéket. Aztán átköltöztek, de erről később.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik