Tudomány
terkep-Magyarorszag(960x640).jpg (Array)

Vácot, Miskolcot is el akarták csatolni

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 06. 11. 16:00

Az 1945-ben megfogalmazott igény szerint Győr, Vác, MIskolc és Nyíregyháza is Csehszlovákiához tartozott volna.

Az első világháború után igen nagyvonalúan, jelentős német, osztrák, magyar területek és lakosság “hozzáadásával” jelölték ki az újonnan létrejött Csehszlovák Köztársaság határait. Az országban több német nemzetiségű került, mint szlovák, és a magyarok lélekszáma is meghaladta a 800 ezer főt. A “soknemzetiségű ország” tényét a két világháború közötti csehszlovák politika irányítói ezt nem is tagadták, nem is tagadhatták.

Igazságot Csehszlovákiának!

Mégis, a II. világháború után az ország vezetői nemcsak a müncheni szerződés előtti állapotot akarta visszaállítani, hanem azon túl is minden szomszédjával – a Szovjetuniót kivéve – területi követeléssel lépett fel. A magyar külügyminisztérium iratai között is található egy térkép és a hozzá tartozó külügyi akták, amelyekről Lázár György és G. Vass István írt az Archívnet.hu-n.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a térkép egy társadalmi szervezet által propagált, csehszlovák szempontból „maximális” igényt tükröz. Ám az is tény, hogy sok eleme közel állt a hivatalosan is kinyilvánított állásponthoz. A hazai külügyminisztériumba egyre-másra érkeztek a hírek, hogy a Csehszlovákiában sokan úgy vélik, a trianoni békeszerződés sok szlovákot hagyott a határtól délre, ezért kiigazítást követelt Magyarország terhére.

térkép, Magyarország (Array) 

A térkép címe (a jobb felső sarokban): Střední Evropa – Közép-Európa. A felső szegélyén olvasható jelszó: Spravedlnost Československu! – Igazságot Csehszlovákiának! Érdekes még a ponttal és vonallal jelölt képzeletbeli jugoszláv határ, amivel valósággá válhatott volna az évtizedek óta dédelgetett terv a szláv korridor létrehozására. A nagyításhoz kattinson a képre!

Vác, Miskolc, Nyíregyháza

A lakosságcseréről tárgyaló magyar küldöttség tagja, Farkas Lehel hazatérése után – feltételezhetően az MTI részére – készített színes, összefoglaló tudósítást 1946. februárjában. Prága egyik főutcájában, a Narodni Tridában, pontosabban egy szabóüzletben a „Csehszlovákia igazságos határaiért harcoló szövetség” óriási méretű térképe látható, amely Közép-Európát a csehek és a szlovákok mikénti eloszlását feltüntető módon ábrázolja. Az etnikai térkép mellett egy másik térkép is látható, amelyen az új Csehszlovákia határait a következőképpen állapították meg: a határ Dévénytől délre fordul és Sopront, valamint Szombathelyt bekebelezve, északkeleti irányba futva, és Győrt szintén Csehszlováknak minősítve, a Duna vonalán megy végig – írja.

“A térkép szerint Vác csehszlovák terület, majd a határ Gyöngyöstől és Egertől közvetlen északra, Miskolctól erősen délre, és Nyíregyházától közvetlenül délre Kárpát-Ukrajna határsávjához igazodik. A Lengyelországgal kapcsolatos cseh területi igények kielégítése után a határ az Odera mentén Berlintől körülbelül 50 kilométernyire délkeletre vonul, majd onnan déli irányban, Nürnbergtől keletre s Passautól mintegy 60 kilométernyire nyugatra újból eléri a Dunát. A határ innen, egy práteri kiszögelléssel, Dévényig követi a Duna vonalát.”

A fent megmutatott térképet nem terjesztették hivatalosan, nem tükrözte a kormány hivatalos igényeit, de nyomtatásban jelent meg, és így nyilván sokakhoz eljutott. A vége pedig az lett, hogy a II. világháborút lezáró párizsi béke visszaállította Magyarország és Csehszlovákia között a trianoni határt egy kiigazítással: a Duna jobb partján fekvő három falut még északi szomszédunkhoz csatolt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.