Tudomány

“Te álmos, szegény Magyarország”

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 06. 03. 16:00

A két "elfeledett" magyar jakobinusnak azért kellett meghalnia, mert a bíróság előtt is ragaszkodtak eszméikhez. Fejük 1795. június 3-án hullt a porba.

A magyar jakobinus mozgalmat semmiképp nem lehet a franciához mérni, előbbire jórészt gúnyból ragasztották e jelzőt. Követeléseik is messze elmaradtak Robespierre és társai radikalizmusától. A főszereplő Martinovics Ignác volt, aki a másik oldalról “érkezett”. Az egyházi pályát választó férfi II. Lipót császár besúgójaként érte el karrierje csúcspontját, majd a konzervatív I. Ferenc trónra lépése sodorta a Habsburg-ellenes táborba.

A magyar összeesküvés vezetőit ugyancsak a II. József és Lipót alatt ígéretes pálya előtt álló személyek adták. A hazai jakobinus mozgalmat tehát egyaránt vezette a több pálforduláson is átment Martinovics személyes “bosszúvágya”, és az új uralkodóval szembeni általános elégedetlenség. Alig néhány száz tagot számláltak, reális veszélyt semmiképp nem jelentettek a fennálló rendre – olvasható a Rubicon.hu-n.

Egyenlőség

Két titkos társaságba tömörültek Martinovics, mint főigazgató vezetésével, céljaikat röplapokon terjesztették. A Sigray Jakab gróf vezette Reformátorok társasága volt a mérsékeltebb. Országgyűlési képviseletet akartak biztosítani a nem nemesi rétegek számára, egyes adónemek eltörlését, az egyházi és királyi birtokok államosítását akarták elérni. E demokrata elvek győzelme, azaz a nemesi köztársaság kikiáltása után lépett volna színre a Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc és Laczkovics János irányítása alatt álló Szabadság és Egyenlőség Társasága.


Martinovicsék kivégzése a szemtanú ábrázolásában (Wikipedia)

Ekkor már a forradalom eszközével érvényesítették volna a népfelség elvét, céljuk mindenfajta kiváltság megszüntetése volt. Társadalmi támogatottság híján azonban az egész nem volt más néhány lelkes értelmiségi és kisnemes filozófiai eszmefuttatásánál, ehhez képest I. Ferenc és Franz Josef von Saurau gróf hatalmas erőkkel és véres brutalitással számolta fel a magyar jakobinus szervezkedést.

Brutális megtorlás

Amint a mozgalom, a megtorlás is sokkal inkább az elvek, mint a tettek büntetéséről szólt. Amikor az egyik védőügyvéd, Szabó-Sárói Sámuel azt találta mondani, a vádlottak tettei önmagukban nem elegendőek bűnösségük megállapítására, az eljáró Hétszemélyes Tábla megfenyegette: taktikájával a fejét kockáztatja. A végül 1795. április 20-án született ítélet összesen 13 halálos ítéletet tartalmazott, de az öt igazgatón kívül csak a “leghangosabbakon” hajtották végre.

Martinovicsékat május 20-án végezték ki, Őz Pál ügyvéd és Szolártsik Sándor joggyakornok feje június 3-án hullt a porba. Ők ketten az úgynevezett “elfeledett jakobinusok”. A per során mindketten bátran kiálltak elveik mellett, a tárgyalás során folyamatosan a polgárosodásról és a jobbágyfelszabadításról igyekeztek vitát kezdeményezni. Őz Pál például maga szerkesztette védőbeszédét oly tehetséggel, hogy Ürményi József királyi személynök szerint akár az ő helyét is birtokolhatta volna.

Ujjunk begyéből vér serken ki,/Mikor téged tapogatunk,/Te álmos, szegény Magyarország,/Vajon vagy-e és mink vagyunk? […] Dunának, Oltnak egy a hangja,/Morajos, halk, halotti hang./Árpád hazájában jaj annak,/Aki nem úr és nem bitang. [… ] Meddig lesz még úr a betyárság/És pulyahad mi, milliók?/Magyarország népe meddig lesz/Kalitkás seregély-fiók? […] Bús koldusok Magyarországa,/Ma se hitünk, se kenyerünk./Holnap már minden a mienk lesz,/Hogyha akarunk, ha merünk.” – emlékezett k Ady Endre a Magyar jakobinus dalában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.