Tudomány

Őssejtbotrány: emberi embriókat használtak a magyar Frankensteinek

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2015. 04. 30. 19:37

Ötmilliós kezelési díj, abortumokból származó emberi sejtek - az S. István plasztikai sebész nevével fémjelzett "terápiáról" tegnap a bíróság mondott véleményt. Sok kuruzsló apellál a kétségbeesésre.

Korábban a témában:

A Fővárosi Törvényszék tegnapi, nem jogerős elsőfokú ítéletében emberi test tiltott felhasználása vádpontban talált bűnösnek több, a közéletben is gyakran fel-felbukkanó személyt, köztük Fásy Ádám műsorvezető-műsorkészítőt is.

Az évek óta húzódó perben (amiben dr. Strasszer Tibor, Fásy Ádám ügyvédje szerint másodfokon leghamarabb 2017-ben születhet ítélet) érintett S. István plasztikai sebész, P. János műgyűjtő és két ukrán állampolgár is. A nyomozóhatóság szerint évekig végeztek illegális embrionális őssejtterápiát, pedig a hozzájuk köthető cégnek csak az őssejtek levételére és tárolására volt engedélye, beültetésre nem.

Elsősorban abortumokból származó sejtekett adtak be a betegnek intravénásan. Azt állították, hogy ez az anyag őssejt-hatású, ez azonban nem támasztották alá korrekt tudományos bizonyítékokkal. Csupán anekdoták keringtek arról, hogy valamennyit hatott a – nevezzük így – kezelés, ezért keresték fel őket annyian” – kezdi Prof. Dr. Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanára, aki hozzáteszi: S. doktor módszerével kapcsolatban még az sem tisztázott, hogy ezek a sejtek nem okoznak-e sejtosztódási problémákat, akár  tumort a betegekben. A professzor úgy látja, súlyos orvosetikai visszaélés, hogy a kaposvári magánklinikán és több helyszínen is törvényes engedély nélkül adtak be élő emberi sejteket embereknek. Az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz benyújtott kérelmükben csak a sejtek tárolásáról és laboratóriumi vizsgálatáról volt szó, de természetesen szó sem volt  (nem is lehetett) emberbe való beadásról.

Elsőként fontos tisztáznunk mi is az őssejt, hol találjuk és milyen tulajdonságai miatt használják a gyógyászatban.

Az őssejteknek két típusa van: az embrionális és a szöveti, másnéven felnőtt őssejt. A  legelső őssejt maga a megtermékenyített petesejt, a a lábujjunktól a fejünk búbjáig ebből fejlődik ki minden sejtünk, szövetünk. 15 napos koráig a magzatkezdeményben (hólyagcsíraállapotban lévő embrió) csak őssejtek vannak, ezek még “mindenre képesek”, azonban e határvonal után a sejtek specializálódnak, lehetőségeik „beszűkülnek“: a test felépítéséhez szükséges speciális építőelemek, például bőrsejtek, izomsejtek, idegsejtek lesznek belőlük.

  Íme, az őssejt Fotó: Northfoto

Az embrió testté válása közben megmarad néhány nem-specializálódott sejt is, ezek a szöveti vagy felnőtt őssejtek, nekik köszönhetjük gyógyulási, szövet megújulási képességünket. A felnőtt őssejt már kialakult szövetben van – a májban például.

A lekötözött titán, Prométheusz máját egy keselyű minden nap széttépte, reggelre azonban meggyógyult – így hagyott nyomot testünk csodálatos regenerációs képessége a görög mitológiában.

A csontvelőnkben lévő őssejtekből vérképző sejtek lesznek, a csontvelőátültetés több évtizede vérképzőszervi betegségek (pl. leukémia, limfómák, nyirokcsomó- és csontvelőrákok) terápiájában használják, ez ma már világszerte a hematológiai kezelési rutin része. Az őssejtek nagyon kis koncentrációban a vérünkben is ott vannak, azonban a keringéssel nem jutnak el megfelelő mennyiségben például egy érszűkületes területre. már A konyhában megvágott ujjunk is a sejtosztódás révén gyógyul  be.

Az egyik hely, ahol fellelhetőek a őssejtek, a köldökzsinór, ezért is vetetik le egyre többen gyermekük köldökzsinór-vérét. A szülőket az őssejtbankok gyakran bűntudatkeltéssel veszik rá a többszázezer forintos beavatkozásra, amelynek haszna a tudományos közösséget is megosztja.

“A köldökzsinórvér levétele egy teljesen bizonytalan eljárás. A köldökzsinórban lévő őssejtszám nagyon alacsony, semmi értelme felnőttkorig eltenni.Ezért a kijelentésért lehet, hogy sokan haragudni fognak rám, de ez, ebben a formában csupán egy óriási biznisz. Soha, senki nem bizonyította, hogy 10-20-30 év múlva a lefagyasztott készítmény megőrzi-e egyáltalán az őssejt-természetét, tehát azt, hogy visszaregenerál, visszapótol valamit” – szögezi le Falus doktor, aki hozzáteszi: a köldökzsinórvér egyéni, személyes raktározása olyan luxus, amire semmi szükség nincsen. Vannak, azonban úgynevezett közösségi őssejtbankok, itt összegyűjtik a köldökzsinórokat és akár jelentős eredményeket is el lehet érni így – azonban az egyéni levétel inkább csak parasztvakítás, amely leginkább a jövő tudományos eredményeivel érvel. 

Az embrió nem tornacipő

S. doktor és csapata embriókat használt a kezeléshez, ezzel átléptek egy, a törvény és az bizonyítékokra alapuló civilizált  orvostudomány számára is fontos határt.

Az embriónak joga van ahhoz, hogy igazi ember legyen, családdal, boldogsággal, fájdalommal, tehát, hogy emberi életet élhessen. Nem egy tornacipő vagy egy pizza, amit pénzért megvehetünk, hanem egy élet lehetősége. Etikailag nem elfogadható, hogy egy megtermékenyített petesejtből máj legyen”

– szögezi le Falus professzor, aki egy új, ígéretes módszerről beszél. 2012-ben az orvosi Nobel-díjat két kutató, a 79 éves brit John B. Gurdon és az 50 éves japán Jamanaka Sinja kapta. A kutatók érett  testi sejteket “programoztak vissza”imajdnem embrionális állapotba – ez az eljárás semmilyen etikai problémát nem vet fel, viszont jelentős reményekre jogosít.

Magyarországon törvény szabályozza, hogy minden egyes emberi eredetű sejt kutatási felhasználásáról tudományos kutatás-etikai bizottságnak kell döntenie. Ez méginkább igaz az emberi sejtek gyógyászati felhasználására. Az embrionális őssejtek  – tehát az abortumokból származó sejtek – gyógyászati használata tilos, de ez de facto nincsen mindenhol így.

Kérték már arra, hogy adományozzon pénzt Kínában történő őssejtkezelésre? Kínában és Ukrajnában is engedélyezett az embrionális őssejtek befecskendezése, komplex terápiás felhasználása, bár ezeknél a beavatkozásoknál leginkább a próba-szerencse elvet követik. Az őssejt ugyanis valóban bármivé alakulhat, akár tumorrá is, így önmagában kevés az örökélet elixírjeként definiálni. Megfelelő alkalmazásához szükség van annak a jelnek az ismeretére, amely a sejtnek megmondja, mivé alakuljon. Amíg a teljes hatásmechanizmust nem tesztelik körültekintően, addig csak emberkísérletről lehet beszélni, tudományosan igazolt terápiáról nem.

 Hogy például Kínában, ha illegálisan is, mennyire másképpen gondolkodnak a tudomány lehetőségeiről (bár ezek a kisérletek nem őssejtekről, hanem génterápiáról szólnak), jól mutatja nemrégiben közölt cikkünk. Az ázsiai országban a világon elsőként módosították emberi embrió DNS-ét, Huang Csün-csiu, a kuangcsoui Szun Jat-szen Egyetem professzora kollégáival a béta talasszémia nevű, örökletes vérképzőszervi kórért felelős gént “iktatták ki” úttörő technológiát alkalmazva. A nyugati orvos- és tudóstársadalom elítélte az esetet, Csün-csiu eredményeit sem a brit Nature, sem az amerikai Sciece nem közölte – tehát egyik nagy tudományos magazin sem vállalta fel.

 

 

 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73861991, Demeter Szil·rddal, a Petıfi Irodalmi M˙zeum ˙j igazgatÛj·val beszÈlgett¸nk. Interj˙., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.