Tudomány

Vérfürdőt ígértek Budán

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 04. 29. 13:00

Komoly vita után indult a honvédsereg Buda felszabadítására 1849 tavaszán. Görgei megígérte, védőt nem hagy életben, ha az ostrom alatt a császáriak Pestet lövik.

Korábban a témában:

A honvédsereg 1849-es tavaszi hadjáratán a korona az április 26-ai komáromi győzelem volt, az osztrákok egész a határig húzódtak vissza. A magyar hadvezetésnek arről kellett döntenie, hogy a továbbiakban Buda felszabadítására, vagy Bécs elfoglalására indul. Előbbit támogatta Kossuth és Klapka, utóbbit a vezérkari főnök Bayer József Ágost, Bem és Görgei. Komoly vita bontakozott ki.

Buda könnyebb célpont

Budát ötezer császári katona védte, míg Ausztria felé a menekült osztrák fősereg, Graz, Brno és Linz környékén, valamint a Felvidéken további hadtestek voltak. A honvédsereg lerongyolódott, elfáradt, a hadianyagot Nagyváradról kellett volna biztosítani, aminek az ellenség kezén lévő Buda állta útját. A közvélemény is mielőbb magyar kézen akarta látni a fővárost, így hát a döntés megszületett: 1849. április 29-én a honvédsereg megindult Buda felé.

Sokan, köztük Görgei is abban reménykedett, a várat védő Heinrich Hentzi a túlerőt látva kapitulál. Harmincezer honvéd május 4-én zárta körül a várost, és hamar kiderült, a vezérkar rosszul számított. A fele részt horvát és olasz katonáknak parancsoló Hentzi nem adta meg magát, sőt, Pest civil lakosságának ágyúzásával zsarolta meg a magyarokat. Görgei kompromisszumot ajánlott, de afelől sem hagyott kétséget mi lesz, ha ártatlanok halnak meg Pesten.


Josef Anton Strassgschwandtner: Hentzi sebesülése (Wikipedia)

Csak alávalónak mondható

Felajánlotta Hentinek, hogy nem támadja a várat a Duna felől, ha cserébe a császári tiszt nem ágyúztatja Pestet. “Ha pedig ön az úgynevezett Budavárának végsőkig való megvédésével összekötendi a Lánchíd megrontását, vagy Pestnek bombázását, honnét ön megegyezésünk folytán megtámadástól egyáltalán nem tarthat, s mely tett nyilván csak alávalónak lenne mondható, akkor önnek becsületszavamat adom, hogy a vár bekövetkezett megvétele után az egész várőrség kardra fog hányatni” – írta Görgei.

Hentzi nem ijedt meg. A 17 napos ostrom során öt alkalommal ágyúztatta a Duna túlpartját, ami katonailag teljesen indokolatlan volt. Összesen 61 ház rongálódott meg és 40 égett le – köztük a reformkori építészet büszkeségét jelképező Duna-part épületei is – és 70 ember vesztette életét. Hentzi nem is kért kegyelmet, a védőket személyesen vezetve a Szent György téren kapott halálos sebet az ostrom utolsó napján.

Buda elhúzódó, kemény ostromát később sokan elvesztegetett időnek tekintették, maga Görgei „sztratégiai baklövésként” jellemezte. Tekintettel azonban a későbbi cári beavatkozásra, sajnos azt kell mondanunk, a végeredmény szempontjából teljesen mindegy volt…

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.