Tudomány

Amerika azt jelenti, Imre

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 03. 09. 16:00

Kolumbusz nem tudta, új földrészt fedezett fel, Amierigo Vespucci pedig azt, hogy róla nevezték el. Az Amerigio Imrét jelent, egyesek szerint a magyar Szent Imre ihlette a névadást.

Korábban a témában:

Cristoforo Columbus, avagy Kolumbusz Kristóf élete vágya teljesült, amikor a spanyol király segítségével elindulhatott nyugat felől közelítse meg Indiát. Azt a pillanatot pedig, amikor 1492-ben elérte Amerika partjait, csak irigyelni lehet. Nem azért mert a történelem egyik legnagyobb felfedezését tette, mert megváltoztatta a világot, hiszen ő azt gondolta, Indiába jutott. Hanem mert valóra váltotta álmát: az Atlanti-óceánon át elérte szubkontinenst, új kereskedelmi utat nyitott és a gyakorlatban bizonyította, a Föld gömb alakú.

Magyar szent ihlette?

Négyszer járt Amerikában, mégis élete végéig úgy hitte, Indiában volt – az őslakosokat el is nevezte indiánoknak. Fogalma nem volt róla, hogy egy új kontinenst fedezett fel. Erre a “másik felfedezésre” a sors a firenzei Amerigo Vespuccit szemelte ki. Columbus 1506-ban hunyt el, az America elnevezés 1507-ben tűnt fel először. Az Amerigo a magyar Imre név olasz alakja, egyesek szerint pedig a Vespucci szülőket a magyar Szent Imre herceg Itáliában is népszerű kultusza ihlette névadáskor. Nem lehet bizonyítani, de akár így is történhetett.

Vespucci 1451. március 9-én született, művelt ifjúként 25 évesen már a Medicik bankjának alkalmazottja volt. E minőségében sokat utazott, valószínűleg jelen volt, amikor Columbus hazatért első útjáról és az is feltételezhető, hogy személyes ismeretséget kötöttek. Állítása szerint négy, a történészek többsége viszont úgy véli, két alkalommal járt az Újvilágban, eleinte még ő is úgy vélte, Kelet-Ázsia egy keleti félszigetét tisztelheti Dél-Amerikában. Másodszor egyes vélemények szerint a brazil partoktól a Tűzföldig jutott, de 1508 után többé nem szállhatott hajóra.

Nem tudott róla

Ferdinánd király Kasztília főrévkalauzának nevezte ki, ami azt jelentette, hogy navigációt és kozmográfiára oktatta a spanyol flotta kapitányait. Igazán híressé két – egyébként vitatott hitelességű – levele tette. Ezekben kimondta, hogy nem Ázsiában, hanem egy eddig ismeretlen földrészen járt. Az európai közvélemény tehát általa értesült az új kontinens felfedezéséről, amit logikusan Amerigo Vespucci nevéhez kötött.

A német humanista, Martin Waldseemüller 1507-es világtérképe már külön ábrázolta az Újvilágot, a déli kontinensen pedig az America szó szerepelt. A szerző Vespucci latinizált nevét használta nőnemű alakban, hiszen az akkor ismert kontinensek, Europa, Africa és Asia is ebben a formában szerepeltek. Mercator 1538-ban készült térképe Észak- és Dél-Amerika között is különbséget tett, a név pedig lassan gyökeret vert és elterjedt.


Részlet Waldseemüller térképéről (Wikipedia)

Vespucci feltehetően nem hajszolta ezt a “népszerűséget”, sőt nem is tudott a megtiszteltetésről, 1512-ben meghalt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73861991, Demeter Szil·rddal, a Petıfi Irodalmi M˙zeum ˙j igazgatÛj·val beszÈlgett¸nk. Interj˙., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.