Tudomány

Életeket mentett az egyedülálló magyar ikerkutatás

Pálfi Rita
Pálfi Rita

2014. 09. 18. 16:24

Száztíz egy- és kétpetéjű ikerpár vesz részt a szívbetegségek öröklődését vizsgáló budapesti kutatásban.

Korábban a témában:

Lezárult az első fázisa az egyedülálló kutatásnak a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján – olvasható az egyetem honlapján. A kutatásba 110 egy- és kétpetéjű ikerpárt vontak be.

A környezeti tényezők – életmód, dohányzás, egyéb rizikófaktorok – mellett a genetikának is szerepe lehet a koszorúér-betegségek és így a szívinfarktus kialakulásában, ezért akinek a családjában előfordult szívroham, annak már gyermekkorban el kell kezdenie a megelőzést – írták a kutatók.

Ilyen nagyszámú ikerpár bevonásával első alkalommal végeztek kutatási céllal koszorúerek háromdimenziós CT-vizsgálatát. Az egypetéjű ikrek esetében vagy mindkettőjüknél diagnosztizáltak koszorúér-betegséget, vagy egyiküknél sem. Így az előzetes eredményekből már most látszik: a betegség kialakulásában a genetikai háttér szerepével is számolhatunk – mondta Maurovich-Horvat Pál, a Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport vezetője.

Fontosabb az életmód mint a hajlam?

A kardiológus szerint azonban a hajlam nem minden: az életmód határozza meg a betegség súlyosságát, illetve azt is, hogy okoz-e valaha infarktust. A vizsgálatban részt vevő ikerpárok közül jóval előrehaladottabb volt a betegsége annak, akinek magasabb volt a vérnyomása és koleszterinszintje, dohányzott vagy stresszesebb életet élt, mint egészségesebb életmódot folytató testvérének. Rendkívül fontos tehát a megelőzés, főként akinél családi halmozódás fordul elő – tette hozzá.

Magyarországon újdonság a kutatásban alkalmazott háromdimenziós CT-vizsgálat, amelynek felvételein láthatóvá válnak az érfalon a lerakódás (plakk) meszes és koleszterindús részei.

Az ikerpárok vérmintáiból minden vizsgálatot elvégeztek, amelyekre a tudomány mai állása szerint lehetőség nyílik. Az eredmények segíthetnek annak kiderítésében, hogy mely környezeti tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a koronária-betegséghez – vetítette előre a szakember.

A több – hazai és nemzetközi – együttműködés keretében zajló kutatás eddigi eredményei arra is rávilágítottak, hogyan öröklődik a koszorúerek struktúrája, geometriája. Ez azért fontos, mert az érhálózat formája meghatározza, hol alakul ki plakk és az milyen veszélyekkel jár. A kutatócsoport hosszú távú célja, hogy képalkotó és laboratóriumi vizsgálatokkal időben meg tudják határozni, melyik plakk okoz később infarktust.

Életmentő beavatkozások

A kiválasztott ikerpárok nem tudtak koronária-betegségükről, mégis számos esetben találtak nagykockázatú, súlyos fokú szűkületet okozó plakkokat a koszorúérben. Ezeknél a résztvevőknél néhány esetben szívkatéterezésre is szükség volt, amelyet Merkely Béla, a Városmajori Klinika igazgatója végzett, így a kutatás már most életeket mentett.

Az egypetéjű ikrek vagy mindkét tagjánál, vagy egyiknél sem volt szükség a beavatkozásra. Ráadásul, ha volt, a szűkület is mindig szinte teljesen ugyanott helyezkedett el és ugyanolyan mértékű volt – mondta Maurovich-Horvat Pál, aki szerint a klinikai kutatás végső eredményei hónapok múlva várhatók, mert a többirányú, részletes statisztikai elemzés időigényes.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Kommentek

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.