Galambokra mozdult a magyar elhárítás

Osztályharcban edződött titkosszolgálatunk figyelmét még ezek a galamblelkűnek álcázott kapitalista felforgatók sem tudták kijátszani.

 

Korábban a témában:

Kevés szelídebb és ártalmatlanabb tevékenységet tudunk elképzelni a galambászatnál. A kommunista ember figyelme azonban egy percre nem lankadhatott: mi van, ha az imperialista kémek épp így próbálnak mételyt juttatni a lelkekbe. Tegyük hozzá, a postagalamb még a II. világháborúban is az üzenetváltás hasznos és jól működő eszköze volt. A galambtalálkozóra rápörgő magyar titkosszolgálat 1958-ban azért talán mégis túllépett a szükséges óvatosságon.

Ezek a külföldiek mindig csak felforgatnak

Kajtár Ferenc főhadnagy1956-ban megsebesült a Belügyminisztérium József Attila utcai épületének védelmében, majd gyógyulása után ismét munkába állt a politikai nyomozó főosztály kémelhárító osztályán, 1958 januárjában a Magyarországra beutazó külföldi sportolók ellenőrzését bízták rá. Nagy vehemenciával fogott hozzá a munkához: úgy látta, hogy a kapitalista országokból a Magyarországon megrendezett sporteseményekre érkező személyek ellenőrzésre szorulnak – olvasható az Archivnet.hu-n.

Ezek a személyek ugyanis előszeretettel követnek el illegális cselekedeteket, elsősorban csempésznek, és üzeneteket közvetítenek úgy befelé, mint kifelé. Kajtár szerint alapos volt a gyanú, hogy a sporteseményeket az imperialista titkosszolgálatok – beépített embereiken keresztül – hírszerzésre használják fel. A fennmaradt iratok tanúsítják, hogy a tiszt figyelmét egyetlen, itthon megrendezett nemzetközi sportesemény sem kerülhette el.

Gyanús ez a sok röptetés

Kajtár és a magyar állambiztonság éberségét még az 1958. július végén Magyarországon NSZK-beli és osztrák résztvevőkkel megrendezett postagalamb-röptetés sem játszhatta ki. A beérkezők mozgását elsősorban azzal indokolták, hogy „feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető.”

Galamb (Galamb)
Fotó: Neményi Márton

A galambászokat a BRFK és a Politikai Nyomozó Főosztály is szorosan megfigyelte. Az állambiztonság és konkrétan Kajtár főhadnagy számára minden gyanús volt, kezdve azzal, hogy a németek háromszor akartak röptetni – a „galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés”.

A politikai rendőrség paranoiája

Legfőképpen a győri születésű tolmács viselkedését figyelték gyanakvással, aki önellentmondásba keveredett a Bécsben való letelepedésének idejét illetően. Konkrétan abban, hogy 1908-ban, vagy 1912-ben került az osztrák fővárosba. Gyanús volt az is, hogy az illető le akart szállni a buszról, hogy meglátogassa a testvéreit, és amikor ez nem sikerült, akkor egy csomagot küldött nekik.

A találkozó egyébként rendben lezajlott, a felhajtás nem volt más, mint az 1956-os forradalom után újjászerveződő politikai rendőrség paranoiája. A titkosszolgálati jelentésekbe érdemes beleolvasni, ide kattintva érhetők el – ma már mosolyogni valóak, de ne feledjük, egykor az egész ország nyakában Kajtár főhadnagyok lihegtek. Az ügybuzgó tiszt csúnya bukását is megismerheti itt.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.