10. Építsünk a Földnek napszemüveget!
Mindenki ismeri az érzést, amikor a Nap tűző-vakító sugaraiból már elég. Ilyenkor legtöbben kalapot veszünk és napszemüveget hordunk, a Föld azonban erre nem képes. Néhány tudós úgy gondolja, mégis ez lenne a megfelelő megoldás az anyabolygó megmentésére, pontosabban a felmelegedés megállítására. Az ötlet az, hogy egy óriási gyűrűt építünk az egyenlítő köré, ami csökkenti a bejövő napsugárzást, továbbá ellensúlyozná néhány üvegházhatású gáz mennyiségét a légkörben. A vad ötlet gyakorlatilag működhetne is, azonban a kivitelezés mérhetetlenül drága lenne, nagyságrendileg euró milliárdokról beszélünk.
9. Adjunk vasat az óceánnak!
Nézzük mi az alapötlet: léteznek a vizekben apró fotoszintetizáló planktonok, ezek a levegőből felhasználják a szén-dioxidot, így képesek ellátni magukat élelemmel. Amikor elpusztulnak, szép lassan lesüllyednek az óceán fenekére a testükben található szénnel együtt. Mivel a vas serkenti ezeknek a planktonoknak a növekedését, így többen azt javasolják, az óceánok egyes részein hatalmas plankton-farmokat kell létrehozni. Néhány nagyvállalat már jelezte beruházási kedvét az életképesnek tűnő ötletbe, hiszen a vashulladékot szén-dioxid kibocsájtási rátára váltani igen magas profitot eredményezhet. Nincs még egységes jogi megállapodás, több környezetvédelmi csoport arra figyelmeztet, hogy a nagymennyiségű vas lerakat könnyen károsíthatja a helyi tengeri ökoszisztémát.
8. Mozgassuk át és keverjük meg az óceánt!
A Gaia-elmélet alkotója, a környezetvédő és jövőkutató James Lovelock, nemrégiben bővítette kissé bolondos listáját, melyben a globális felmelegedés megállítására gyűjti a jobbnál-jobb ötleteket. Lovelock egyik elképzelése az, hogy csövek szelnék át a világ óceánjait, melyek mélyén hatalmas alga takarmány virágzik. A felszínre mozgatott növényzet felvenné a légkör szén-dioxid tartalmát, majd az óceán alján szépen lebomlana. Lovelock felhívja a figyelmet arra, hogy ez a módszer csak egy ragtapasz a világ sebeire, hiszen a felmelegedés még néhány évtizedig biztosan tart, akkor is, ha már ma megállunk az üvegházhatású gázok kibocsájtásával.
7. Dúsítsuk a levegőt kénnel!
Több kutató úgy gondolja, hogy a levegőben lévő apró részecskéknek egy átfogó hűtő hatása van a légkörben. Ezek a részecskék felfogják a napsugárzást, majd visszaszórják azokat az űrbe. Jól megfigyelhető a hűtő hatás vulkánkitörés után, amikor több millió tonna kén kerül a légkörbe. A globális felmelegedés elleni küzdelemben ezt a természeti jelenséget másolnák le a kutatók, azonban több probléma is felmerült. Az egyik gond az, hogy a rendszeres kénhasználat miatt megnövekedne a savas esők száma, a másik az, hogy ha lépést akarunk tartani a felmelegedéssel, rendszeresen és egyre nagyobb mennyiségben kell ként juttatni a levegőbe, hogy a hűtő hatás érvényesüljön.
6. Tartson mindenki kukacokat a konyhában!
A földigiliszta talán lehet a kisgyerekek első kedvenc háziállata vagy egyes kultúrákban fehérjeforrás – de a bolygó megmentője? A megfigyelések szerint, ahogy ez a kis féreg túrja a talajt, komposzttá alakítja a szendvics héját, az alma magjait és a szerves hulladékok túlnyomó részét. Ezt a komposztot felhasználhatjuk a kertben, üvegházakban vagy szobanövények gondozása közben. Érdekes, hogy Los Angeles-ben az irodai alkalmazottak már évek óta olyan műanyag kukákba dobják ki az ebéd maradékát, amiben néhány tucat kukac várja a feldolgozást. Ha irtózik a konyhai giliszta-farm ötletétől, még mindig készíthet komposztot a régi vágású módon, a kert egy hátsó szegletében.
5. Változtass az étrendeden!
Az amerikai statisztikák kimutatták, hogy ha a lakosság többet sétálna és kevesebb vörös húst enne, akkor csökkenteni lehetne a szén-dioxid kibocsájtást és visszaszorítni az elhízási-járványt az országban. Egy helyi tudós számításai szerint ha minden amerikai napi fél órát sétálna autózás helyett, 64 millió tonnával csökkenthetnék az USA szén-dioxid kibocsájtását. Meglepő lehet, de vegetáriánus étrenddel még tovább csökkenthető az érték: Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jelentése szerint a húsipar felelős az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 18 százalékáért, elsősorban a műtrágya és a szállítmányozás miatt.
4. Temessük a szén-dioxidot!
A korábbi ötletekből jól látszik, a szén-dioxid felhalmozódása a légkörben súlyos probléma, jó megoldást találni pedig nem könnyű. Néhány tudós azt javasolja, hogy az üres földalatti víztározókat, széntelepeket vagy kimerült olaj és gázmezőket remekül fel lehetne használni a nem kívánatos gáz eltárolására. A módszer nem új keletű, az ezredforduló után több ilyen üreget kezdtek el feltölteni valamilyen üledékkel. Ahhoz, hogy ezeket a földalatti sírokat szén-dioxiddal lehessen feltölteni majd több ezer évre lezárni, még komoly kutatómunkára van szükség. Kulcsfontosságú lehet a költség, de néhány környezetvédelmi csoport aggodalmát vetíti előre a gázszivárgással kapcsolatban is.
3. Éljünk szemétben!
Furán hangozhat, de nem arról van szó, hogy ne tegyünk bele több szemetet a kukába, vagy kezdjünk új életet egy óceánon sodródó szemét-szigeten. A brit Leeds Egyetem egyik mérnöke létrehozott egy hulladék-építőanyag listát (pl. újrahasznosított üveg, szennyvíziszap, hulladékégető hamu), ezek lettek az úgynevezett “Bitublocks” anyagok. A cél az, hogy a hulladéklerakóból ne a megsemmisítőbe kerüljek, hanem használják fel őket lakóházak építésére. Az ötletgazda szerint jóval kevesebb energiát emésztene fel, mintha betonból építenénk meg ugyanazt a házat.
2. Vágjuk meg a kibocsájtást!
A második helyre nem tudományos, inkább politikai eszköz került: kvótákat meghatározni. A kiotói jegyzőkönyvet aláíró országok egy éghajlat-változási keretegyezményt (UNFCC) fogadtak el, miszerint a 2008–2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. Az útmutató szerint mielőbb fel kell javíani a magas szennyezésű erőműveket, továbbá korlátozzák a kibocsájtott szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gáz mennyiségét. A szerződést már 2020-ig meghosszabbították, egyre keményebb feltételeknek kell megfelelnie az országoknak. A világ majdnem minden ország csatlakozott, különösen érdekes, hogy épp az USA nem írta alá az egyezményt. Annak idején a Bush kormány azt kifogásolta, hogy a kötelező kibocsájtás-csökkenés károsítja a gazdaságot, csökkenti a növekedést. Kanada rövid idő után kilépett, Oroszország nem tartja magát hozzá.
1. Tüntessük el a műanyag zacskókat és az izzókat!
Műanyagból nagyjából bármit csinálhatunk, hiszen remek tulajdonságokkal bír: olcsón előállítható, jól formázható, strapabíró. Betiltani a műanyag zacskókat fura döntésnek hangzik, pedig San Francisco, Kína, Ausztrália és Hawaii is elérkezettnek látja rá az időt. A “fehér környezetszennyezés” rendesen megnehezíti több kínai nagyváros életét, az utcák és a vízi utak is tele vannak a műanyag zacskókkal. Ausztráliában már az ezredforduló után megszüntették a hagyományos izzók gyártását és forgalmazását, ma már minden háztartásban kompakt fénycsövekkel vagy LED égőkkel világítanak. A háztartási energiaszámlák drasztikus csökkenésével sikerült az üvegházhatású gázok kibocsájtását is csökkenteni. Hasonló intézkedésekkel más országokban is találkozhatunk: hagyományos izzót például már itthon sem könnyű beszerezni. Aggodalomra semmi ok, mindenre lesz, sőt van is alternatíva: készülnek már újrahasznosítható papír táskák és ruhák, elérhető áron juthatunk hozzá a költségtakarékos fényforrásokhoz is.
