Tudomány

Magyar lányokkal hempergett a fél világ

A vérbe fojtott szabadságharc egyik szomorú következménye volt, hogy Pest a XIX. századra a prostituáltak fellegvárává vált. A lányok rendőri "segédlettel", sokszor kényszerből vállalták a mesterséget. Mint hungarák, külföldön is keresettek voltak.

Minden azzal kezdődött, hogy az 1848-49-es szabadságharc leverése után Haynau Prottmann József rendőrkapitányt bízta meg a rebellis elemek megfékezésével, aki kapcsolatok és ismeretség híján a pesti alvilággal keresett szövetséget. Jelszava az volt: „A nép csak hadd vígadjon, addig sem szervezkednek, lázadnak.” Szabad utat engedett a frivol életnek s a hazárdjátékoknak. Így Budapest szinte rendőri segédlettel zárkózott fel Párizs mögé az éjszakai élet, a mulattatás terén – olvasható Forrai Judit tollából a Rubicon.hu-n.

Azt kellet tenni, amit a rendőr mond

Prottmann utóda, Thaiss Elek főkapitány folytatta a megkezdett utat. Gombamódra szaporodtak a bordélyok, mulatók, táncházak, lokálok, az üzlet virágzott. A főváros valósággal gyűjtő- és kiállítóhelye lett a különböző kvalitású prostitúciónak a legközönségesebb szajháktól a mindenütt felbukkanó utcalányokig, az egyszerűbb és díszesebb bordélyok lányaitól az elegáns kurtizánokig. Hiába lépett akcióba a rendőrség, a „szakma kiválóságai” helyett jórészt táncmulatságból hazafelé tartó szobalányokat, elárusítónőket, munkáslányokat csíptek el.

A csinos teremtéseket arra kényszerítették, hogy „bevallják” prostituált voltukat. Ha a szerencsétlen megfélemlítve és elkínozva igent mondott, rögtön egy kerítő kezére játszották. Ha pedig „tagadott” és ellenállt, a büntetett prostituáltak közé csukták, akik felvilágosították: a legjobb lesz, ha mindent ráhagy a rend őreire, és önként elfogadja a neki szánt szerepet. Különben még sokszor fogja a detektívek korbácsát érezni, és gyakran látja viszont a csavargó nők börtönét.


wikipedia.com

A külföld hungarát akart

A leánykereskedés hihetetlen méreteket öltött: Pest hemzsegett a kerítőktől, s ügynökök hálózták be a vidéket is, hogy a szép lányokat jó állás reményében a fővárosba csalják. A város a nemzetközi leánykereskedelem egyik fészke lett, a magyar leány – a „hungara” – külföldön is kedvelt és keresett árucikké lépett elő. A világ minden részéből jöttek Pestre a „friss portékáért”. Főleg nevelőnők, kasszírnők, pincérlányok soraiból toboroztak a kereskedők, de a jó szerződés reményében színésznők, karénekesnők, artistanők közül is sokan kerültek külföldre.

A leánykereskedelem egyik leggyakoribb úticélja Isztambul volt, ahol a háremek ellátására busás haszonnal járó „iparág” fejlődött ki. A másik irány Trieszten át vezetett, innen juthattak el a hungarák Egyiptom, India vagy akár Dél-Amerika bordélyaiba is. Thaiss Elek botrányos bukás után távozott a rendőrség éléről. A helyébe lépő Török János megpróbálta a félvilági életet felszámolni, s két év alatt 36 bordélyt záratott be. A leánykereskedelem hálójába került nők feljelentései pedig arra késztették az új kapitányt, hogy a határállomásokat is szigorú ellenőrzés alá vegye.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.