A természetben ragadozó és préda életben maradásának egyik legfontosabb feltétele, minél jobban rejtőzködni, rejtve maradni. Ezt szolgálják részben a színek, a mintázat. A zebra viszont mint a fehér holló lóg ki a sorból. Fekete és fehér csíkjaival úgy üt el a környezettől, mintha fennen hirdetné: itt vagyok, támadjatok!
A természetben persze semmi nincs véletlenül, kutatók eddig is úgy gondolták, a harsány csíkozás a csorda magas létszámával párosítva a ragadozók megtévesztését, “optikai átverését” szolgálja. Most számítógépes modellezéssel állapították meg, hogy valóban, a zebrák mozgása közben a csíkok optikai csalódást okoznak a ragadozókban, és az élősködő rovarokat is megtévesztik.
Olyan, mint amikor a forgó, két dimenziós spirál mintha felfelé mozogna. Vagy amikor filmeken az autó kereke a sebesség növekedésével mintha az ellenkező irányba kezdene forogni. A széles, átlós csíkok az állat oldalán és a keskenyebb, függőleges sávok az állat nyakán és hátán megzavarja a “néző” mozgásérzékelését. A hatást csak erősíti, amikor a zebrák nagy tömegben mozognak. Elég egy kis pontatlanság, hogy a ragadozó elvétse a célt.
