A NASA által indított, és augusztus elején a vörös bolygón landolt robot ChemCam (vegyészet és kamera) nevű berendezésével rövid ideig pásztázott egy kis szikladarabot – áll a hivatal közleményében.
“Ez igen biztató. Fontos tudományos felfedezésekre számíthatunk a ChemCamnak köszönhetően, amely a következő években több ezer célpontot elemez majd” – mondta Sylvestre Maurice, a ChemCam-program egyik vezetője, a délnyugat-franciaországi Toulouse-ban működő Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet (IRAP) munkatársa.
Az első szikladarabról kapott adatok jobbak, mint amilyeneket a földi kipróbálás során kaptunk – mondta az IRAP kutatója, egyike azoknak, akik a francia űrkutatási központtal (CNES) együttműködve a kamerát megtervezték.
A ChemCam a Curiosity egyik legfontosabb eszköze, és egyike a legkönnyebben láthatóknak, ugyanis a robot elején lévő rúdra erősítették, amitől küklopszra emlékeztet a marsjáró.
A lézerből, távcsőből és kamerából összerakott forradalmian új kutatási kamera a Curiosity körül 9 méteres körben képes elvégezni a sziklák és a talaj elsődleges elemzését.
A ChemCam 30 lézerimpulziót bocsátott ki tíz másodperc alatt a Coronation (Koronázás) névre keresztelt kődarabra. Ahogy a lézer letapogatja a sziklát, a kutatók figyelik, hogy változik-e a kavics összetétele, ami arra enged következtetni, hogy más elemek is jelen vannak a felszínen.
“Sok jelet kaptunk a Coronationről” – mondta Roger Wiens, aki a ChemCam-kísérleteket irányítja az Új-Mexikó amerikai szövetségi állambeli Los Alamos-i laboratóriumban, s aki egyben a nyolc év alatt kifejlesztett eszköz másik tervezője.
A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program keretében felbocsátott Curiosity augusztus 6-án szállt le a Marsra, és azt vizsgálja, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek esetleg lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. Ugyancsak vizsgálja a Mars légkörét és geológiáját is.
A robot jelenleg 12 kilométerre van az 5000 ezer méter magas Sharp-hegy lejtőitől.
