Tudomány

Magyarok hódítják meg az égigérő tavat

Ughy Márton
Ughy Márton

2012. 01. 24. 16:27

Földünk legmagasabban fekvő tavát még egyetlen expedíció sem vizsgálta - most három magyar kutató indult Chilébe.

Korábban a témában:

Magyarok a világ legmagasabb taván (magyar, expedíció, chile, )
Forrás: ng.hu

Az expedíciót Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetföldrajzi Tanszékének adjunktusa vezeti. Ő és társai – Mari László geográfus és Heiling Zsolt terepi mérnök – azért indultak útnak 2011. január 23-án, hogy a Chile és Argentína határán, 6400 méter magasan fekvő, egyelőre névtelen tavat tanulmányozzák.

A 6893 méter magas Ojos del Salado nevű vulkán örökké fagyos, nyár derekán is hó és jég borította csúcsa alatt fekvő, majdnem 100 méter átmérőjű tó felszíne egész évben be van fagyva, ezért a tudósok semmit sem tudnak arról, mi lehet a jég alatt.

Nagy Balázs járt már ezen a vidéken: társaival együtt 2010-ben magyarokként elsőként jutottak fel a világ legmagasabb vulkánjának csúcsára. Akkori expedíciójukról a geográfus elmondta: a tűzhányó kopár lejtői az antarktiszi fagysivatagokra emlékeztetnek, néhány primitív növénytől eltekintve alig találkoztak élettel. A 3800–4300 méteres magasságban található tavak vize általában igen magas koncentrációban tartalmaznak ásványi sókat, amelyek a környékükön fakadó hévforrásokból kerülnek ide.

A csapatnak a zord időjárással mellett azzal is meg kell küzdenie, hogy az élelmiszeren kívül magukkal kell vinniük a teljes, két hétre való vízkészletet is, mert a vulkánon egyáltalán nincs iható víz.

Nagy Balázsék méréseket szeretnének végezni a helyszínen: a víz hőmérsékletére, sótartalmára és egyéb kémiai jellemzőire kíváncsiak. A tavat, meglehet, belülről ugyancsak hőforrások melegítik, ezért elvileg nem kizárható, hogy abban valamiféle extremofil élet is jelen van, ami komoly tudományos felfedezésnek számítana.

Az expedíció keretében a vulkánon mérőműszereket is elhelyeznek, amelyek a légköri adatokat rögzítik. Ezeket a tervek szerint két esztendő múlva egy újabb út során gyűjtik be. Az így nyert adatok segítségével arról szeretnének képet kapni, hogy a globális klímaváltozás mennyiben érezteti a hatását ilyen magasságban.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.