Kilencven számból öt (1957)

1957. január 17. – A pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében megbízza az Országos Takarékpénztárt a hazai lottó megszervezésével.

Korábban a témában:

A legenda úgy tartja, hogy a játék manapság ismert formája Génoa (a mai Genova) városából származik, ahol a tanácsból évente öt tag távozott és helyükre 90 jelölt közül sorsoltak. Az ünnepélyes választást a polgárság természetesen összekötötte pénznyereményekkel – aki az új tanácstagok közül kettőt eltalált, már kisebb nyereményre számított, de természetesen a fődíj annak járt, aki mind az ötöt jól tippelte meg.


Génoa / Genova

Persze a lottó története ennél sokkal ősibb – a legelső írásos emlékünk egy, a Han dinasztiából származó, időszámításunk előtt 205 és 187 közé tehető kenó sorsjegy. Az első európai lottó pedig Augustus császárnak köszönhető, aki Róma városának javítási költségeit oldotta meg szerencsejátékkal.

Bár a sorsjátékokra már XVI. századi vásárokban és búcsúkban is volt példa, ezeket inkább alkalmi tomboláknak lehetne nevezni. A lottó hazai története 1763-ra nyúlik vissza, mikor Octavio Cataldi gróf – akinek 1751-ben bérbe adták a génuai rendszerű, osztrák lottózás szervezését – Magyarország területére is koncessziót kapott. Az első (Budán és Pozsonyban rendezett) lottók után a játék 1770-ben Erdélyben is megrendezésre került, azonban a magyarokat akkoriban nem igazán mozgatta a szerencsejáték.

A meghonosodás üteme csak a kiegyezés után gyorsult fel, mikor 1868-ban létrehozták Magyar Királyi Lottóigazgatóságot, ami már a kezdetekben is jelentős összegekkel kezdte gazdagítani az államkincstárat. Olyannyira, hogy 1895-ben a Millenáris kiállítás költségeinek egy részét a kormány egy új változat, az osztálysorsjáték megrendezésével kívánta előteremteni. Az 1895-ös és 1896-os kísérletek olyan ól sikerültek, hogy 1897. október 1-jén ez váltotta le az addigi lottót. Az osztálysorsjáték lényege az volt, hogy egy-egy játék sorsolásait nem egyszerre, hanem időközönként (általában havonta) tartották és az egyes sorsjegyek csak akkor vettek részt a következő sorsoláson (osztályon), ha befizették rá a megújítási összeget.

A két világháború között elindított államsorsjátékok és osztálysorsjátékok sorozatainak rendszerét csak 1950-ben szüntették meg, miután 1949. szeptember 29-én kibocsátották a Tervkölcsönt és az 1955-ig évente meghirdetett Békekölcsönt, melynek kamatai helyett a szerencsés kisorsoltak a kötvény névértékének sokszorosát nyerték.

Hatvan év kihagyás után, 1956. december 29-én kormányhatározat döntött az 5/90-es lottó ismételt elindításáról – 1957. január 17-én a pénzügyminiszter az OTP-t bízta meg a játék megszervezésével. Egyetlen hónap sem kellett, február 13-án megkezdték a lottósorsjegyek árusítását és március 7-én megtartották a mai napig népszerű ötöslottó első sorsolását.


Lottózó a Szent István körúton (Fotó: Szerencsejáték Zrt.)

Az elmúlt héten (2012. második játékhete, január 14.) a 2863. sorsolás zajlott le, 28 négyes, 2837 hármas és 85 851 kettes találat volt, de senki nem ikszelt a 12, 41, 59, 61 és 66 mindegyikére. Szomorkodni senkinek sincs oka, hiszen a következő héten is épp 1 : 43 949 268 esély lesz a telitalálatos szelvényre.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.