Galilei holdjai (1610)

1610. január 7. – Először említi meg egy levélben Galileo Galilei, hogy felfedezett három új égitestet a Jupiter környékén.

Korábban a témában:

Nem szabad elfelejtenünk, hogy abban a korban – bár Kopernikusz már az előző évszázadban előadta saját elméletét – még a Föld-középpontú világkép volt elfogadott, így Galilei joggal feltételezte, hogy három mozdulatlan égitestet talált. Szerencsére január 8-tól március 2-ig folytatta megfigyeléseit, melyek során nemcsak egy negyedik égitestet talált, hanem az is kiderült, hogy ezek mozgásban vannak.

A felfedezés tehát valójában nem azért fontos, mert ismertté vált a Jupiter (jelenleg ismert) 64 holdja közül a négy legnagyobb, hanem azért, mert ezek nem a Föld körül keringtek, ami értelemszerűen szembement a Föld-központúsággal.

Galilei-holdak mozgása (galilei-holdak, )
A Galilei-holdak közül a belső három érdekes összhangban mozog
Forrás: Wikipédia

Persze abból négy évszázaddal ezelőtt sem lehetett megélni, hogy az ember vadi új égitesteket talál a vadi új, 20-szoros nagyítású teleszkópjával – sőt, a házi barkácsolt teleszkóp alkatrészeit is valamiből ki kellett fizetni –, ezért Galileo akkoriban a híres Medici család alkalmazásában állt.

Matematikát tanított 1605-től annak a Cosimo de’ Medicinek, aki 1609-ben megörökölte a toszkánai nagyhercegséget. Természetesen Galilei jóban akart maradni mecénásával, ezért valószínűleg további anyagi támogatások reményében (1610. február 13-i levelében) felajánlotta, hogy róla nevezi el az égitesteket.

Egyetlen kérdése az volt, hogy Cosmica Sidera (Cosimo csillagai) vagy Medicea Sidera (Medici csillagok) legyen a név – az utóbbi a Medici-klán mind a négy testvérét (Cosimo, Francesco, Carlo és Lorenzo) örökítette volna meg. A nagyherceg az utóbbi megoldást preferálta.

Hogy akkor miért úgy ismerjük őket manapság, mint a Galilei-holdak, melynek nevei (Jupitertől számított átlagos keringési távolságuk növekvő sorrendjében) Io, Európé, Ganümédész és Kallisztó? Nos, ehhez egy Simon Marius nevű úriembernek van köze, aki 1614-ben azt állította, hogy Galileinél korábban fedezte fel az égitesteket és Zeusz (Jupiter görög megfelelőjének) négy szeretőjéről nevezte el őket.

Galilei-holdak (galileo galilei, galileo, galilei-holdak, io, európé, kallisztó, ganümédész, )
A Galilei-holdak montázsa
Fentről lefelé az Io, az Európé, a Ganümédész és a Kallisztó

Forrás: NASA

Galilei persze azonnal tagadott és létrehozta azt a számozási rendszert, amit a holdak nevei mellett mai napig használunk – vagyis a bolygótól számított távolság alapján (esetünkben Jupiter) I, II, III és IV.

A 20. század közepén azonban elkezdték megtalálni a belső holdakat, ezért a számozás helyett végül Marius nevei maradtak fenn, együttesen viszont (elfogadott) felfedezőjük neve szerint hivatkozunk rájuk.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73910158, Klinghammer Istv·n ·ltal vezetett TisztessÈges V·laszt·sÈrt AlapÌtv·ny szÈkhelye a Csalog·ny utca 12-ben., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.