A Mexikóváros közelében fekvő Teotihuacán romjainál folyó feltárásokon többek között egy zöld kőből faragott kígyós maszkra bukkantak.
A régészek a maszk finom, részletgazdag faragása miatt úgy gondolják, hogy portré lehetett. Tizenegy áldozati agyagedény is előkerült, amelyeket egy Tlalochoz hasonló esőistennek szentelhettek még a piramis építése előtt – közölte kedden a mexikói Országos Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).
Állati csontokat és hét emberi – köztük gyermekektől származó – maradványokat is kiástak az áldozati helyen. George Cowgill, az Arizona Állami Egyetem antropológusa “meglehetősen fontosnak” minősítette a leletet. Mint felhívta rá a figyelmet: az áldozatok rendet tehetnek abban a vitában, amely arról folyik, vajon a piramis a Napkultuszhoz, az alvilághoz vagy a háború istenéhez, Tlalochoz köthető-e.
A hét emberi maradvány arra utal, hogy valószínűleg feláldozták őket, mint ahogy ezt támasztják alá a különböző fajú vadállatoknak a helyszínen fellelt csontjai is – hangsúlyozta a tudós.
A régészek egy harmincas években elkezdett alagutat ástak tovább a piramisban, így bukkantak az áldozati helyre.
Teotihuacánt közel 2500 évvel ezelőtt alapították, és mind az építészete, mind a kereskedelem, mind a kultúra tekintetében nagy hatást gyakorolt a környező térségre.
Uralkodóit azonban nem sikerült azonosítani, mire az aztékok az 1300-as években megjelentek, a várost már elhagyatottan találták. Ők adták neki a Teotihuacán nevet, amely nyelvükön azt jelenti: “az istenek születési helye”.
