Fotó: Tulp Interactive
Mielőtt a távcsövet feltalálták 1608-ban csak annyit sejtettek a csillagos ég kutatói, hogy a Földön kívüli hat bolygó létezik, továbbá a Hold és a Nap, valamin a Tejút tele van csillagokkal. Az Univerzumról alkotott tudás az évszázadok alatt gyarapodott egyre gyorsuló ütemben.
1950-re már a nagyobb teleszkópokkal – főleg a Palomar Obszervatórium Hale teleszkópjával – kiláttak már tíz és százmillió fényévre található galaxisokig, de még a csillagászati objektumokról alkotott képek elég pontatlanok voltak, az Univerzum pedig egy üres térnek tűnt.
Az első nagyobb űrteleszkóp fellövése után minden megváltozott. 1990-ben állították pályára a Hubble űrtávcsövet, ami 1993-as javítása után elkészítette az első lenyűgözően éles képeket az Univerzum távolabbi objektumairól.
A Hubble-vel még el szeretnék készíteni a legmélyebb univerzum közeli infravörös portréját, hogy felfedjék korábban soha nem látott, születő galaxisok létezését, amik akkor keletkeztek, amikor a világegyetem kevesebb mint 500 millió éves volt.
A távcsövet várhatóan 2018 körül a James Webb űrtávcsővel váltják le, amely egészen az ősrobbanás után közvetlenül kialakult objektumokig lesz képes ellátni.
A Popular Science magazin egy interaktív alkalmazást tett közzé, amely segítségével most bárki könnyedén összevetheti, hogyan festett képzeletben a Világegyetem képe hatvan évvel ezelőtt, és hogyan fest most.
A virtuális térkép megörökítette a legtávolabbról érzékelt gammavillanás helyét a 090429B-t, továbbá a legtávolabbi objektumot, amit felfedezett eddig a Hubble rendszere.
A korongokban a sávok a fényéveket jelöli. Ha a kurzort rávisszük az áttetsző kisebb körökre, akkor az alkalmazás kiírja az adott objektum nevét, felfedezésének időpontját és típusát is.
