Magyar dinoszauruszkiállítás nyílik

Új, állandó tárlat nyitja meg kapuit a "magyar" dinoszauruszok eltűnt világáról a Természettudományi Múzeumban.

Korábban a témában:

Az Eltűnt világok – A dinoszauruszok kora Magyarországon című tárlat november 18-ától várja a látogatókat. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok lesznek láthatók, s itt mutatkozik be Magyarországon először egy új interaktív számítógépes technika, a Microsoft Surface.

A gyerekek megnézhetik, hogy a triászban például éltek-e dinoszauruszok az Antarktiszon. A múzeum kertjében pedig kiállítják a magyar dinoszaurusz-kutató expedíció autóját, az a Trabantot, amellyel a paleontológusok az első években közlekedtek.

A kiállítás amellett, hogy bemutatja az eredeti leleteket, lesznek csontvázrekonstrukciók. Több dinoszauruszról, őskrokodilról, valamint a moszaszauruszról, a hatméteres ragadozó vízi gyíkról életnagyságú testrekonstrukciók készültek.

A látogatók egy ősi folyótorkolat partján, egy hídon “átsétálva” figyelhetik meg a vízből kimászó életnagyságú őskrokodilt, az Iharkutosuchust. “Megelevenedik” a Hungarosaurus tormai, a pulykanagyságú Pneumatoraptor fodori és a Rhabdodontida-dinoszaurusz. A krétakori mocsár fölött pedig egy óriási repülő hüllő, a Bakonydraco galaczi portyázik.

Ősi Attila ismertetése szerint a kiállítás a kréta időszak mellett a mezozoikumot, a földtörténeti középkort is bemutatja, s ezen belül a jura időszak hajnalán, 200 millió évvel ezelőtt élt mecseki dinoszaurusz, a Komlosaurus carbonis lábnyomait, amely ragadozó volt, testhossza 2-2,5 méteres lehetett és két lábon járt.

Kiderül az is, hogy hogyan mozogtak a földtörténeti középkorban a kontinensek, és lesz olyan érintőképernyős asztal is, amelynek segítségével az érdeklődők kideríthetik, hogy melyik korban hol éltek a dinoszauruszok.

 

AZ UTÓBBI IDŐK NAGY MAGYAR DINOSZAURUSZFELFEDEZÉSEI

Magyarországon tizenegy éve tárták fel először az iharkúti lelőhelyet, mára már tízezernél több leletet tartanak számon. A magyar dinoszauruszkutatásokat 2002 óta az OTKA – Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok -, az idei évtől pedig Pálinkás József, az MTA elnöke által elindított Lendület-program is támogatja.

A bakonyi dinoszauruszok és társaik 84 millió évvel ezelőtt, 19 millió évvel a kréta végi tömeges kihalás előtt éltek. A fajok jelentős része csak az iharkúti lelőhelyről ismert, a szubtrópusi éghajlatú területnek egyedülálló élővilága volt.

Legalább hatféle bakonyi dinoszauruszt három növényevőt és három ragadozót sikerült eddig azonosítani, ebből három már nevet is kapott.

Egyikük a Hungarosaurus tormai nevű növényevő a 4,5 méteres magyar páncélos dinoszaszaurusz volt.

Az Ajkaceratops kozmai, kis szarvval és jellegzetes papagájcsőrszerű szájjal rendelkezett, másfél méter hosszúra nőtt.

A harmadik “vegetáriánus” egy Rhabdodontida-dinoszaurusz: a 2-2,5 méter hosszú, a hátsó két lábán járó őshüllő fogkoronáit függőleges irányú barázdák tették jellegzetessé.

A térség csúcsragadozója pedig egy nagytestű, primitív  Tetanurae therapoda-dinoszaurusz volt.

Utóbbinak csak a 3-4 centiméteres, recézett fogait ismerjük, de testhossza 4-5 méter lehetett, magassága pedig 160-180 centiméter.

Néhány csont alapján ismerjük a két lábon járó Abelisauridae theropoda csoporthoz tartozó dinoszauruszt, és kizárólag Iharkútról ismert a pulykaméretű, feltehetően tollas dinoszaurusz, a Pneumatoraptor fodori, amelynek neve a csontokban levő üregekre utal, ezeket légzsákok tölthettek ki.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.