Tudomány

Magyar dinoszauruszkiállítás nyílik

24.hu
24.hu

2011. 10. 21. 11:24

Új, állandó tárlat nyitja meg kapuit a "magyar" dinoszauruszok eltűnt világáról a Természettudományi Múzeumban.

Korábban a témában:

Az Eltűnt világok – A dinoszauruszok kora Magyarországon című tárlat november 18-ától várja a látogatókat. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok lesznek láthatók, s itt mutatkozik be Magyarországon először egy új interaktív számítógépes technika, a Microsoft Surface.

A gyerekek megnézhetik, hogy a triászban például éltek-e dinoszauruszok az Antarktiszon. A múzeum kertjében pedig kiállítják a magyar dinoszaurusz-kutató expedíció autóját, az a Trabantot, amellyel a paleontológusok az első években közlekedtek.

A kiállítás amellett, hogy bemutatja az eredeti leleteket, lesznek csontvázrekonstrukciók. Több dinoszauruszról, őskrokodilról, valamint a moszaszauruszról, a hatméteres ragadozó vízi gyíkról életnagyságú testrekonstrukciók készültek.

A látogatók egy ősi folyótorkolat partján, egy hídon “átsétálva” figyelhetik meg a vízből kimászó életnagyságú őskrokodilt, az Iharkutosuchust. “Megelevenedik” a Hungarosaurus tormai, a pulykanagyságú Pneumatoraptor fodori és a Rhabdodontida-dinoszaurusz. A krétakori mocsár fölött pedig egy óriási repülő hüllő, a Bakonydraco galaczi portyázik.

Ősi Attila ismertetése szerint a kiállítás a kréta időszak mellett a mezozoikumot, a földtörténeti középkort is bemutatja, s ezen belül a jura időszak hajnalán, 200 millió évvel ezelőtt élt mecseki dinoszaurusz, a Komlosaurus carbonis lábnyomait, amely ragadozó volt, testhossza 2-2,5 méteres lehetett és két lábon járt.

Kiderül az is, hogy hogyan mozogtak a földtörténeti középkorban a kontinensek, és lesz olyan érintőképernyős asztal is, amelynek segítségével az érdeklődők kideríthetik, hogy melyik korban hol éltek a dinoszauruszok.

 

AZ UTÓBBI IDŐK NAGY MAGYAR DINOSZAURUSZFELFEDEZÉSEI

Magyarországon tizenegy éve tárták fel először az iharkúti lelőhelyet, mára már tízezernél több leletet tartanak számon. A magyar dinoszauruszkutatásokat 2002 óta az OTKA – Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok -, az idei évtől pedig Pálinkás József, az MTA elnöke által elindított Lendület-program is támogatja.

A bakonyi dinoszauruszok és társaik 84 millió évvel ezelőtt, 19 millió évvel a kréta végi tömeges kihalás előtt éltek. A fajok jelentős része csak az iharkúti lelőhelyről ismert, a szubtrópusi éghajlatú területnek egyedülálló élővilága volt.

Legalább hatféle bakonyi dinoszauruszt három növényevőt és három ragadozót sikerült eddig azonosítani, ebből három már nevet is kapott.

Egyikük a Hungarosaurus tormai nevű növényevő a 4,5 méteres magyar páncélos dinoszaszaurusz volt.

Az Ajkaceratops kozmai, kis szarvval és jellegzetes papagájcsőrszerű szájjal rendelkezett, másfél méter hosszúra nőtt.

A harmadik “vegetáriánus” egy Rhabdodontida-dinoszaurusz: a 2-2,5 méter hosszú, a hátsó két lábán járó őshüllő fogkoronáit függőleges irányú barázdák tették jellegzetessé.

A térség csúcsragadozója pedig egy nagytestű, primitív  Tetanurae therapoda-dinoszaurusz volt.

Utóbbinak csak a 3-4 centiméteres, recézett fogait ismerjük, de testhossza 4-5 méter lehetett, magassága pedig 160-180 centiméter.

Néhány csont alapján ismerjük a két lábon járó Abelisauridae theropoda csoporthoz tartozó dinoszauruszt, és kizárólag Iharkútról ismert a pulykaméretű, feltehetően tollas dinoszaurusz, a Pneumatoraptor fodori, amelynek neve a csontokban levő üregekre utal, ezeket légzsákok tölthettek ki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Bavaria's State Premier Markus Soeder speaks to supporters after first exit polls were announced on public television at the Bavarian regional government building after the Bavaria state election in Munich, southern Germany, on October 14, 2018. (Photo by Christof STACHE / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.