Tudomány

Végnapjait éli az amerikai részecskegyorsító

24.hu
24.hu

2011. 09. 27. 07:27

Az amerikai Fermilab részecskegyorsítóját, a Tevatront, pénteken állítják le.

Korábban a témában:

A CERN nagy hadronütköztetőjének 2008-as üzembe helyezéséig a Tevatron volt a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítója. 1983-ban helyezték üzembe Chicago közelében a 6,4 kilométer kerületű gyűrűt, a benne folyó kísérletek az ősrobbanás utáni állapotokat voltak hivatottak újrateremteni.

A gyorsító ezer szupravezető mágnesét folyékony héliummal hűtik -268 Celsius-fokra, 5 kelvinre. A gyorsító két nagy összetett detektora a CDF és a D0, DZero: 1977-ben itt fedezték fel a b kvarkot, 1995-ben a t kvarkot, 2000-ben pedig itt történt a tau-neutrínó első közvetlen megfigyelése.

“A Tevatron fenomenális felfedezéseivel járult hozzá a részecskefizika fejlődéséhez” – hangsúlyozta Rolf Heuer,a CERN főigazgatója, aki mindenekelőtt a top kvark felfedezését emelte ki.

A gyorsító érdemei azonban nem korlátozódnak a részecskefizikára. A Tevatronnak köszönhetően terjedt el az orvosi diagnosztikában a mágneses rezonancia. Az MRI-ben alkalmazott szupravezető vezetékek ugyanis igen ritkák és drágák voltak mindaddig, míg a Fermilab valóságos iparágat nem teremtett, óriási mennyiségben rendelve ezeket a Tevatron számára: e vezetékek hossza elégséges ahhoz, hogy 2,3-szor körbeölelje a Földet.

A továbbiakban Fermilab új felfedezései a három új projekt keretében születhetnek. Tudósai jelenleg a sötét energia észlelésére alkalmas kamera megépítésén dolgoznak, amely képes lesz gyorsabban pásztázni a világegyetemet, mint bármely más teleszkóp.

Segítségével azt szeretnék megérteni, hogy miért tágul egyre gyorsabb tempóban a világegyetem, ahelyett, hogy terjeszkedésének üteme lassulna.

A Fermilab kutatói a világ legerősebb neutrinónyalábját tervezik létrehozni, e kísérlettel arra akarnak választ kapni, hogy a világegyetemben miért több az anyag, mint az antianyag, valamint jobban megérteni az univerzumot benépesítő részecskék természetét.

Az X-projekt viszont a világ legnagyobb protongyorsítója megépítését tűzi célul. A három kísérletet részlegesen a Tevatron leállítása után felszabaduló évi 50 millió dollárból – 10,76 milliárd forintból – akarják finanszírozni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.