Tudomány

Klímaváltozás buktatta meg az egyiptomi Óbirodalmat

24.hu
24.hu

2011. 07. 19. 07:32

A száraz időjárás okozhatta az egyiptomi Óbirodalom hanyatlását 4200 évvel ezelőtt - vélik a walesi Aberystwyth Egyetem kutatói.

Korábban a témában:

A tudósok azt vizsgálták, hogy miként változott a tó vízszintje az elmúlt tizenhétezer év során. A csapadékok mennyiségének változása különlegesen fontos a szubszaharai Afrikában, ahol a hosszan tartó szárazságoknak igen komoly gazdasági és társadalmi következményei vannak.

A térségben az éghajlatot az afrikai-ázsiai monszunok, valamint az úgynevezett trópusi konvergenciazónának a mozgása befolyásolja. Ez az egyenlítő mentén húzódó alacsony nyomású, nem állandó zóna, ahol az északkeleti és a délkeleti passzátszelek találkoznak, s rendszeres az erős zivatartevékenységgel kísért csapadék.

A trópusi konvergenciazóna nagyjából egybeesik a hőmérsékleti egyenlítővel, de északra, illetve délre tolódik, az évszaktól függően, körülbelül 5 szélességi fokkal. A zóna az óceánok felett gyengén észlelhető, különösen a Doldrums – szélcsendzóna – néven ismert területeken.

“A zóna szezonális elmozdulásai befolyásolják a monszun erősségét. Erősebb monszuntevékenység mellett pedig magasabb volt a tó vízszintje, s ez nyomon követhető a tó ősi üledékében. A Tana-tó különösen megfelel az ilyen vizsgálatok számára, hiszen igen közel van a zóna északi határához, így a trópusi konvergencia-zónának akár enyhe, déli irányba történő elmozdulása is kiolvasható a tó geológiai történetéből” – magyarázta Michael Marshall, a tanulmány vezető szerzője.

Az üledék vegyi és mágneses vizsgálata alapján következtethettek a tudósok a csapadékmennyiségre, a rétegek radiokarbonos kormeghatározásával pedig képesek voltak meghatározni, a szárazabb és csapadékosabb periódusokat.

Mint kiderült, egy különlegesen száraz periódust élt át 4200 évvel ezelőtt.

A Tana-tó üledékének tanúsága szerint ekkor csökkent a vízszint, s ezáltal a megszokottnál kisebb volt a Nílus áradása, amely kevesebb hordalékot terített szét a folyó deltavidékén. A régészeti leletekből kiolvasható, hogy ekkor az Óbirodalom már meggyengült, a szárazság pedig hozzájárulhatott a hanyatlásához.

A Kék-Nílus a Fehér-Nílus mellett a Nílus legfontosabb forrása. Ráadásul a Kék-Nílus hozza a Nílus áradásakor a földeken szétterülő hordalék java részét. E termékeny földek biztosították Egyiptom gazdagságát, így a Nílus áradásának megváltozása alapjaiban rengethette meg a társadalmat.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.