A Zürichi Egyetem kutatói most bebizonyították, hogy az asztma terjedése valószínűleg a Helicobacter pylori gyomorbaktérium célzott irtásával függ össze. Anne Müller immunológus és kollégái a Journal of Clinical Investigation című szaklapban mutatták be eredményeiket.
Világszerte feltehetően az emberek mintegy fele fertőzött H. pylorival, bár a betegség gyakran tünet nélküli lefolyású. Bizonyos feltételek fennállásakor azonban a baktérium gyomorfekélyt, vagy akár gyomorrákot is kiválthat. Ezért gyakran még akkor is antibiotikummal irtják, ha a betegnek nincsenek panaszai. Müller és csapatának felfedezése szerint azonban ez nem túl jó ötlet.
A kutatók egereket fertőztek meg H. pylori-val, majd később erős allergéneknek tették kik őket. Az allergének azoknál az egereknél, amelyek már párnapos korukban megfertőződtek a baktériummal nem, vagy csak csekély mértékben váltottak ki asztmás rohamot. A mindössze felnőttkorban megfertőzött egerek jóval gyengébb védelemben részesültek.
A korai fertőzés az úgynevezett szabályozó T-sejtek feldúsulásához vezet, amelyek döntő szerepet játszanak az asztma elnyomásában. Bizonyításképp ilyen T-sejteket juttattak be nem fertőzött egerekbe, mire azok védettséget kaptak az asztmával szemben.
A kutatók néhány rezisztens egérnél ugyanakkor antibiotikummal elpusztították a gyomorbaktériumot, aminek következményeképp azok elvesztették asztmaallergénekkel szembeni ellenálló-képességüket.
Az allergiás asztma terjedése az ipari államokban tehát az antibiotikumok széleskörű használatával és a szervezeten belüli mikroorganizmusok abból adódó pusztulásával hozható összefüggésbe.
