A harmincéves háborúban Németország óriási emberi és tárgyi veszteséget szenvedett (Európában 8 millió halálos áldozatra teszik az áldozatok számát az 1618 és 1648 közötti időszakban). Jöhetett tehát az újjáépítés, amelyhez segítségül hívták a tudomány képviselőit is. Az európai tudománytörténelem egyik legtermékenyebb időszaka volt ez, alapvető változások következtek be mind a fizika, mind a csillagászat vagy a kémia területén.
Magdeburg városa Otto von Guerickét hívta segítségül a veszteségek felszámolására, először egy híd tervezésével, majd diplomáciai formában. Annyira köztiszteletben állt, hogy 1646-ban polgármesternek is megválasztották, és ezt a posztot harminc évig el is látta. Nemcsak diplomata, hanem kiváló tudós (csillagászatot, geometriát tanult, üstököst figyelt meg) is volt az 1602-ben született fizikus.
Otto von Guericke kísérleteit és szemléltető bemutatóit mindig nagy méretben mutatta be, azt vallotta, csak így lehet megértetni az emberekkel az újdonságokat – nem véletlen, hogy folyamatosan meghívásoknak tett eleget, kísérletei az akkori „szórakoztatóipar” részei voltak.
Egy amerikai egyetemen magyarázzák a féltekék viselkedését:
A máig legemlékezetesebb bemutatója 1657-ben volt magdeburgi házának kertjében – azután, hogy 1650-ben feltalálta a légszivattyút. Lovakat használt a bemutatóhoz, összesen tizenkettőt (mások szerint tizenhatot): ők húzták két oldalról azokat a félgömböket, amelyeket előzőleg összeillesztett, és kiszívta belőlük a levegőt. A két félgömböt azóta „magdeburgi féltekének” nevezi a tudomány. Egyszerű a képlet: a vákuumban lévő félgömböket ekkora erővel sem lehetett szétválasztani.
Guericke (aki nemesi rangja megszerzése után kért egy „u” betűt a nevébe) tárolni tudta a levegőt, és szinte minden irányú kísérletéhez az üres belsővel bíró gömböket használta.
Rengeteget foglalkozott a vákuummal, rájött például arra, hogy a halak elpusztulnak benne, a mágneses terek benne is működnek, a fény is áthalad rajta (a hang nem), a víz pedig szökőkútszerűen a magasba tör a levegő irányításával. Azt is felfedezte, hogy a légnyomás az időjárástól függően változik (vízibarométert is tervezett, természetesen monumentálisat). Sokan őt tartják az első meteorológusnak.
Otto von Guercike, Magdeburg leghíresebb szülötte 1686. május 11-én halt meg. Nagy örökséget hagyott maga után.
AJÁNLOTT LINKEK:
400 éve született Guericke (mult-kor.hu)
Otto von Guericke és a levegő (epa.oszk.hu)
A magdeburgi féltekék (sirius.ucsc.edu)
