Tudomány

Churcill Vasfüggönyről beszél (1946)

Fulton, március 5.- Ezen a napon a brit miniszterelnök szovjet érdekszféráról tett említést, sokan innen számítják a hidegháború kezdetét.

Nemcsak megfogható tárgy volt, hanem egy politikai metafora is a Vasfüggöny, valamint a vele együtt járó intézkedéssorozat és tilalomhalmaz. A világ, de legalábbis Európa kettéosztása volt mindez a balti államoktól egészen Iránig.

Winston Churchill a német kapituláció után, a Trumannal folytatott levelezésében használta először a kifejezést. Ő maga a Lübeck-Trieszt-Korfu vonalat jelölte meg egyfajta határvonalnak.

A kifejezés aztán Churchill 1946. március 5-i, a fultoni beszédében hangzott el először nyilvánosan:
„A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai ellenőrzésnek is.”

Winston Churcill beszéde Fultonban:

Bizony így volt. A Vasfüggöny rendszerének lényeg leginkább a szabad népességmozgás megtiltásában mutatkozott meg a mindennapi ember számára. Így volt ez hazánkban is, hiszen a 260 kilométeres nyugati határnál 1949-től használtak különböző technikai felszereléseket, drótkerítéseket, jelzőrendszereket. A déli, jugoszláv határnál ennél is tovább mentek, ott aláaknázták a határt.

1955-ig az osztrák határnál is így volt, de sokszor idő előtt felrobbantak, így felszedték azokat. 1956-ban sokan így tudtak átszökni, ezért egy évre rá ismét újratelepítették az aknákat. 1963-ra fejezték 1 124 900 darab aknát telepítettek Ausztria vonalában. Ez sem volt veszélytelen, több haláleset is történt, így 1970-ig aknamentessé tették a drótkerítést és környezetét.

A helyére egy S-100 jelzésű elektronikus jelzőrendszer került (EJR). Ez a komplexum a határtól messzebb helyezkedett el. A kerítés 24 voltos feszültséggel volt ellátva, ha valaki hozzáért vagy elvágta, már mentek is ki érte a járőrök. Az EJR a 80-as évek közepére avult el, sokszor a vadállatok jeleztek tévesen.

A Reuters beszámolója a Terror Háza egyik kiállításáról – itt tekinthető meg.

A kerítés szétszerelése a mai napig világtörténelmi jelentőségű. A történelemkönyvekbe ez a dátum vonul be: 1989. június 27. ekkor Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter átvágta az egyik utolsó szakaszt. A Politikai Bizottság azonban már korábban meghozta ezt a határozatot, és el is kezdték a munkálatokat. Sőt, a Páneurópai Pikniken sokan át is szelték a határokat és hagyták el az országot.

A drótkerítés darabjaiból még ma is akad a határ menti erdőkben. Ami pedig nem ott van, kiállításokra kerül.

AJÁNLOTT LINKEK:

Múzeum és kiállítás a vasfüggönyről (vasmegye.hu)
Fotók a vasfüggönyről (members.chello.hu)
A vasfüggöny elhallgatott bontása (fn.hu)
A jelzőrendszer működése (zrinyi.zmne.hu)
A Vasfüggöny (wikipedia)

1946

Tildy az ország élén – Magyarország köztársaság
Budapest, február 1. – Ezen a napon hivatalosan is megváltozik az ország államformája: királyság után három és fél évig köztársaság vagyunk.

Megalakul az UNICEF
New York, december 11. – Az ENSZ Gyermekalapjának célja a gyermeke jogainak, szükségleteinek, egészségének védelme.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.