Merthogy 1849-ben őt nevezték ki a tábori kórházak főápolónőjének. Negyed év kellett neki ahhoz, hogy 72 kórházat hozzon létre, és ott önkénteseket vegyen rá arra, hogy a szabadságharc sebesültjeit ápolja, gondozza.
A család ötödik gyerekeként született (Lajos, Karolina, Emília és Lujza után). Anyja Wéber Karolina, apja, Kossuth László ügyvéd volt, de vagyonát elvesztette, így a legnagyobb fiúgyermek, a magyar történelem egyik legnagyobb alakjává lett Lajos vállalta magára a család támogatását.
1836-ban költöztek Pestre, amikor már Lajos elismert politikus volt. Zsuzsanna ekkor 19 éves, a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztőbizottságának tagja lett. Kossuthot négy év börtönre ítélték királyi hűtlenség miatt, hiába semmisítette meg az iratok java részét a húg. Apjuk nem sokkal később meghalt. A család nehéz helyzetbe került, Alsódabasra költözött, Zsuzsa ráadásul betegséggel küzdött, köhögési rohamai voltak.
1841-ben Lajos elvette Meszlényi Teréziát, míg Kossuth Zsuzsanna Meszlényi Rudolfhoz ment, utóbbiak Sárbogárdra költöztek. Született egy lányuk, Ilka. Cikkünk főszereplője a Védegylet Fejér megyei felállításában is részt vett.
Újabb tragédia következett: 1842-ben meghalt Rudolf, Zsuzsa ekkor már harmadik gyereküket várta. Hiába lett Lajos pénzügyminiszter, a család ettől nem boldogult jobban. Kossuth Zsuzsa Pestre költözött, hogy boldogulni tudjon, de a forradalom közbeszólt: Debrecenbe költözött. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy a sebesülteket nem megfelelően kezelik.
Ma már díj is emlékezik Kossuth Zsuzsanna tevékenységére:
1849-ben Kossuth Lajos húgát az összes tábori kórházak főápolónőjének nevezte ki. Sokat küzdött azzal, hogy mint nőt elfogadják. A kolerajárvány kitörése nehezítette a helyzetét, de ezzel is megbirkózott.
Nagyban hasonlítottak egymásra, Zsuzsanna is tájékozott, szorgalmas, intelligens gondolkodó volt. Önfeláldozóan segítette bátyja tevékenységét. Gondoskodó lélek volt, betegen is járta az országot. „Anyai gyengédséggel bánt velünk” – mondták a sebesültek.
A világosi fegyverletétel után fia, Rudolf megbetegedett, meghalt, ők orosz majd osztrák fogságba kerültek. Nem hagyta magát elítélni, jogi ismeretei révén megvédte magát, majd olyan osztrák katonatisztek engedték el, akik neki köszönhették életüket.
Szabadulása után pesten nyitott nevelőintézetet. Ezt nem is nézték jó szemmel Haynauék. 1851 után újra ellenzéki szervezkedésekbe fogott, emiatt letartóztatták. Azt mondták, elengedik, ha elhagyja Európát. Csak Brüsszelig jutott. Ott megtanult csipkét verni, kis üzemet is nyitott.
„Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem, ha egy nyomorúságos szív terhén könnyíthette. A magam szenvedéseit alig éreztem. (…) Kiűztek engem a szeretett, szenvedő hazából, anélkül, hogy leborulhattam volna földjére, utolsó búcsúszót mondani. És mindez nem az én hibámból történt” – emlékezett.
1852-ben halt meg édesanyja, ő pedig az Egyesült Államokba utazott, és ott is csipkeverő műhelyt nyitott – dolgozni akart. A tüdőbetegsége vitte el 1854. június 29-én, New Yorkban.
A Magyar Ápolási Egyesület a nevéről elnevezett díjjal a nemzeti érzés, a közösség szolgálata és az ápolói hivatástudat erősítése érdekében emlékezik tevékenységére.
AJÁNLOTT LINKEK:
Kossuth Zsuzsanna életpályája (wikipedia)
Kossuth Zsuzsanna munkássága (apolasiegyesulet.hu)
Kossuth Zsuzsanna élete (kossuthzs-szeged.sulinet.hu)
