Visszakapjuk a Szent Koronát (1978)

Budapest, január 6. – Hivatalosan ezen a napon adja át az amerikai Cyrus Vance Apró Antalnak a koronázási ékszereket az Országházban.

A legtöbb történész szerint a koronát III. Béla (1172-1196) korában állították össze két fő részből: az úgynevezett alsó, görög koronából és a felső, latin koronából – emiatt a betűk is különböznek a két részen.

A tetején lévő keresztet később, valószínűleg a 16. században illesztették a tetejére. Az elferdülését egy 17. századi sérülés okozhatta, amely úgy keletkezhetett, hogy a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy benne a koronát megfelelően elhelyezték volna.

Egy másik elmélet szerint már István is ezt a koronát használta, amelyet Szilveszter pápa küldött neki, mások még tovább mennek, Attiláig. Éppen 1978-ban, a korona visszakerülésekor derült ki az, hogy a korona alsó és felső része különböző idők szülötte, eltérő stílusuk, kivitelezésük miatt.

Egy érdekes riport a koronáról – 1. rész:

A vizsgálódások szerint sem Nyugat-Európában, sem Bizáncban nem készülhetett az egységes ötvösmű, helyette kaukázusi eredetre gyanakodnak azok, akik szemügyre vették. Csomor Lajos szerint egy 7-8. századi, Kárpát-medencei avar ötvösműhely lehet a készítője.
Ha valóban ugyanaz a korona kísérte végig történelmünket, 55 király fején volt. Három királyunkat, I. Ulászlót, János Zsigmondot és II. Józsefet nem koronázták meg.

Az Árpád-házi királyok Székesfehérváron őrizték, a ház kihalása után II. Vencel Prágába vitte. 1305-ben Bajor Ottóhoz került a korona, aki állítólag le is ejtette azt és egy napig nem találták. Károly Róbert alkalmi koronával került trónra, mert az akkor az erdélyi vajdánál „hevert”.

Visegrád, Komárom, Bécs, Pozsony – ezt az utat járta be a korona, Kossuth Lajos pedig a szabadságharc idején Debrecenbe szállítatta 1848-ban, hogy aztán a budai Várba kerüljön. Szeged, Nagyvárad és Arad következett 1849-ben, augusztus 15-én még A Fehér Bárányhoz nevű orsovai fogadóban is „pihent”. Szemere Bertalan belügyminiszter volt az, aki úgy döntött, a koronát el kell rejteni: végül elásták a magyar határ mellett. 1853-ban találta meg egy kutatócsoport, hogy utána a II. világháború végéig a budai Várban őrizzék.

Egy érdekes riport a koronáról – 2. rész:

1916. december 30-án koronázták meg Budapesten IV. Károlyt, és feleségét, Zitát. A nyilasok 1944-ben Veszprémbe, Kőszegre, majd Velembe szállították, végül 1945 márciusában az ausztriai Mariazellbe, majd onnan Mattsee-be vitték, és újra elásták.

1945 júliusában Augsburgba, onnan Frankfurtba került. 1951-től 1978-ig az Egyesült Államokban, a Kentucky államában lévő Fort Knox katonai támaszponton tárolták csaknem három évtizeden át. Az Európából Amerikába átszállított Szent Korona ládáján ez a felirat állt: „sugárzásveszélyes repülő-tárgy”.

Jimmy Carter amerikai elnök volt az, aki 1978-ra elérte, a Szent Korona Magyarországra kerülhessen vissza. Az American Airlines gépe január 5-én szállt le Ferihegyen. Másnap, az Országgyűlés épületében Cyrus Vance amerikai diplomata adta át hivatalosan az ékszert Apró Antalnak, a Parlament akkori elnökének.

A korona 2000. január 1-jén került vissza a Parlament épületébe, hiszen addig a Nemzeti Múzeumban őrizték. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt.

AJÁNLOTT LINKEK:

Nemzeti jelképeink (nemzetijelkepek.hu)
A koronáról (naput.hu)
A Szent Korona története, legendái (wikipedia)
A Szent Korona története (complex.hu)
Képek a koronáról (kep.tar.hu)
Minden a koronáról (szentkorona.lap.hu)
A Szent Koronáról (portal.bme.hu)
Érdekességek (historia.hu)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.