“Én nem foglalkoztam soha hasonló témakörrel, ez olyan, mintha most önnek azt mondanák, hogy az inkákról kutasson. Elkezdi tanulmányozni a témakört, olvas róla, ismerősöket keres, akik tudnának ebben segíteni. Szóval, én így kezdtem bele idén ebbe a munkába, valamikor május környékén” – mondta el Vojislav Stanovcic a vajdasági magyar lap újságírójának.
A kutató hozzátette, nem volt könnyű megszervezni, (szerb részről) ki dolgozhatna ebben a bizottságban, mert ilyesmivel a Szerb Tudományos Akadémia berkeiben még senki sem foglalkozott; csak a Vajdaságban vannak olyan szakértők, akik számára ismerős ez a témakör.
Tavaly októberben a magyar és a szerb államfő megállapodott arról, hogy a két ország tudományos akadémiái felállítanak egy közös, magyar-szerb történész vegyes bizottságot az 1941 és 1945 közötti vajdasági események kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már korábban megalakult ez a testület, a Szerb Tudományos Akadémián csak nemrégiben jelölték ki azt a kilenc szakembert, akik tagjai lesznek a vegyes bizottságnak, de – mint azt Glatz Ferenc történész, a vegyes bizottság felállítását célzó kezdeményezés elindítója, a testület magyar társelnöke a Magyar Szónak elmondta – a névsort hivatalosan a mai napig nem küldték meg a magyar félnek.
