Tudomány

Atomhulladékok nyomában

Az első titkos nukleáris robbanások nyomait keresik amerikai igazságügyi szakértők.

A kutatók azt az üveges földtörmeléket vizsgálták, amelyet az első nukleáris kísérlet hagyott maga után 1945-ben Új-Mexikóban.

Az igazságügyi szakértők a megmaradt törmelékből próbálnak kémiai analízis után rájönni, milyen anyagokból készíthették el majdnem hetven éve az eredeti bombát.

Az első atombombát 1945-ben július 17-én robbantották az Alamogordo Légibázis közelében. A robbanás Trinity (‘szentháromság’) kódnéven futott.

Néhány héttel később az atombombákat japán nagyvárosokban vetette be az amerikai hadsereg, Hirosimában és Nagaszakiban.

A bombák kilencven-százhatvanhatezer ember halálát okozták Hirosimában, Nagaszakiban az áldozatok számát hatvan- és nyolcvanezer közé becsülik. A halálásetek fele a bombázás napján történt.

Richard Lindstorm a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai vezetője, és az atombomba anyagairól szóló kutatás egyik szerzője a BBC News-nak hangsúlyozta a bomba által hagyott törmelék azonosítása segíthet leleplezni a jövőben egyes nukleáris terrortámadások előtt titkokban zajló kísérletek felderítését.

A LEGNAGYOBB DURRANÁSOK

Az atombomba első bevetését követően, és a II. világháború lezárása után valóságos atom-fegyverkezési verseny kezdődött a két nagyhatalom: a Szovjetunió és az USA között.

A szovjeteknek 1949. augusztusában sikerült először atombombát robbantani (az RDSZ-1 -et).

Ezután kezdődött el a Rosenberg-házaspár koncepciós pere az USA-ban. Azzal vádolták a párt, hogy titkokat szolgáltattak ki az oroszoknak az atomba készítéséről.

Az amerikaiak legnagyobb tesztrobbantása a Castle Bravo hidrogénbomba robbantása volt 1954. február 28-án.

A világ legnagyobb detonációját a Cár-bomba okozta 1961. október 30-án, Novaja Zemlján.

A bomba 27 tonnát nyomott, 8 m hosszú és 2 m átmérőjű volt. Az eredetileg 100 megatonnás eszköz hatóerejét – a radioaktív kihullás korlátozása érdekében – 50 megatonnában limitálták.

Az eszköz elsősorban propaganda, erődemonstráció céljából készült. Ekkora hatóerőnek katonailag nem volt értelme, a bomba nem volt hatékony abban az értelemben, hogy a robbanás energiájának nagyobbik része kisugárzódott a világűrbe.

AJÁNLOTT LINKEK:

Atombomba (Wikipedia)

Az atombomba kutatásról (BBC News)

A hidegháborúról és az atombombáról szóló dokumentumfilm – angol (Atomic Café)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik