„Semmi sem különösen nehéz, ha kis munkákra osztod” – vallotta Henry Ford. Hogy mi számít kis munkának, azt nem tudjuk, mindenesetre korszakalkotó munkaszervezési módszereit többen kritizálták is korában. Például amiatt, hogy a futószalag bevezetésével gépeknek nézte a mellette dolgozó embereket. Charlie Chaplin ki is figurázta egyik filmjében a futószalagos munkát, mintegy tiltakozásul az ember gépnek való tekintése ellen.
Henry Ford a Michigan állambeli Wayne Countyban született 1863. július 30-án. A Ford Company megalapítójaként haláláig (1947. április 3.) a világ egyik legismertebb és leggazdagabb embere volt.
Az amerikai polgárháború idején született, nem messze Detroittól. Apja egy ír származású farmer, anyja holland és skandináv ősökkel rendelkezett. Kezdettől fogva érdeklődött a gépek, szerszámok iránt, 17 évesen már saját javítóműhelye volt, emellett egy gépjavító üzemben dolgozott Detroitban.
1890-ben a Detroit Edison Electric Company vállalatánál helyezkedett el, és itt egyre inkább biztos volt abban, hogy a közúti járművekre specializálódik. Tanulmányozta a benzinmotor működését, majd tervezni kezdett. Első benzinmotorját 1887-ben készítette, az első benzines „homokfutóját” 1893-ban próbálta ki közönség előtt. Az a jármű 25 mérföldes sebességet ért el.
1903-ban alapította meg a Ford Motor Company-t tizenkét részvényessel és 100 000 dolláros tőkével. 1920-ban napi 1000 darabot gyártott a világhírű Ford automobilból. 1924-ben a Ford Művek évi termelése elérte a toronymagas 2 millió autót, teherautót és traktort.
Munka a Ford-gyárban az 1920-as években I.:
Henry Ford több alapelvet úttörőként alkalmazott. Elsőként integrálta a teljes termelési folyamatot, amit „áramló termelésnek” nevezett. A II. világháborút követően a Toyota Motor Vállalat adaptálta Ford termelési elveit, hogy ellensúlyozni tudja a korlátolt emberi, pénzügyi és anyagforrásokat.
Ford szabványosította a nagyobb szerelési egységek egyes alkatrészeit, valamint új beszerzési és munkaszervezési rendszert alkotott. Üzemeiben bevezette a dolgozók profitrészesedését, amely fokozta a termelékenységet és a minőség javításában való érdekeltséget. 161 szabadalom fűződött a nevéhez. 1920-ban vezette be a nyolcórás munkaidőt.
Sikerének titka a tömegtermelés módszerében és a magas bérekben rejlett. A dolgozóival szemben mély érzésekkel viseltetett, alapelveit folyamatosan és következetesen alkalmazta. A lehető legmagasabb béreket fizette, ebben igazi reformer volt. Egy másik az volt, hogy a jelentkezőket állásinterjú és referencia nélkül vette fel.
Valójában a kapitalizmus gondolata alapján szervezte a mindennapokat, de egyben meg is reformálta annak gondolatait, úgy vélte, a verseny lehet ésszerű és erkölcsös is. Egy ideig kacsintgatott a politika felé, de végül nem indult el az elnökválasztáson, de még a szenátusi posztokért sem.
Munka a Ford-gyárban az 1920-as években II.:
Nyolc óra munka és május 1-je:
A nyolcórás munkaidőért folytatott harc a 19. század végéig vezethető vissza. Kevesen tudják, hogy a május 1-jei tüntetések, amelyek emlékére aztán ez a nap a Munka Ünnepe lett szerte a világon, a nyolcórás munkaidő követeléséért szerveződtek. Akkoriban a munkások napi 11-14 órát dolgoztak.
Angliában született meg az a gondolat, hogy csökkentsék a munkaidőt, először természetesen a középosztály körében, de később néhány gyártulajdonos is így vélekedett. Legfőbb pártolója ennek a mozgalomnak Robert Owen volt.
A szigetországban végül csak 1847-ben hozták meg azt a törvényt, amely a 10 órás munkaidőt foglalta keretbe. Ennek ellenére csak az 1870-es években vált ez általánossá.
Az állami alkalmazásban álló munkások az Egyesült Államokban már 1868-ban a 8 órás munkaidő mellett dolgoztak. 1870 után következett a gazdasági válság, egyre több munkanélküli lett az USA területén, így időszerű lett a munkaidő csökkentése (így többen juthattak munkához, s a munkanélküliség csökkenésével a társadalmi feszültségek is enyhültek volna).
Egyre gyakoribbak lettek a sztrájkok, némelyiket, például az 1877-es pittsburghit szétverték. 1881-ben megalakult az Amerikai Munkásszövetség is, melynek tagjai az 1882-es clevelandi kongresszuson az alábbi megállapításra jutottak:
„a nyolcórás munkaidő „több munkaalkalmat, megnövekedett béreket (…), több örömöt és gazdagságot biztosít azoknak, akik ezt a gazdagságot létrehozzák.
Ez megteremtené a művelődés szükséges előfeltételeit és javítaná a tömegek kulturális helyzetét. Csökkentené a bűnözést és az iszákosságot. … Növelné a termelést és növelné s tömegek fogyasztóképességét is.”
1886. május 1-jére általános sztrájkot hirdettek, és azon a napon mintegy 350 ezer munkás lépett sztrájkba. Millwaukee-ban a kivezényelt rendőrség a tömegbe lőtt, kilenc holttest maradt a helyszínen. Chicagóban a sztrájk hatástalanításához sztrájktörőket alkalmaztak, s a munkások, valamint a sztrájktörőket védő rendőrök közti konfliktus május 3-án sortűzhöz vezetett, melynek 4 ember esett áldozatául.
1964. május 1-je – Magyarországon:
1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé, ahol az alábbi határozatot fogadták el: „Nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni egy időpontban, oly módon, hogy a munkások egy meghatározott napon egyidejűleg valamennyi országban, minden nagyvárosban terjesszék a képviseleti szervek elé azt a követelést, hogy törvényesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára.”
Magyarországon május elsejéről először szintén 1890-ben emlékeztek meg. A 110 évvel ezelőtti tömegtüntetésről a korabeli sajtó így számolt be: „A csapatok katonás rendben érkeztek. Zárt sorban a város minden részéből, a liget határán kibontják a zászlót, magasra emelik a jelszavakat hirdető táblákat, melyekről a párizsi kongresszus három nyolcasa sötétlik: 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra alvás.
Beatrice: Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás:
Az állami vállalatok mellett a magánszektorban a világtörténelem egyik pillanatában sem lehetett még törvényekkel sem a szabályokat meghatározni a munkavégzésre vonatkozóan. Az elől folyamatosan kitértek és kitérnek a munkáltatók, mindenesetre 1920-ban Henry Ford úgy gondolta, a nyolcórás munkaidő mellett lehet a gyárban a leghatékonyabban dolgozni.
Ford legismertebb gépkocsiját, a T-modellt egy magyar származású szakember, Galamb József tervezte. (A modellről ITT szinte mindent megtudhatunk!) 1999-ben Las Vegasban egy nemzetközi zsűri a közönség bevonásával a Ford-T modellt választotta az évszázad autójának.
Hogy Henry Ford vagy éppen Galamb József hány órát dolgoztak, nem tudjuk…
AJÁNLOTT LINKEK:
A Munka Ünnepének eredete
Május 1.
Ford T-modellje
Szolgáltatás-menedzsment – a munkáról
Henry Fordról
A T-Modellről
