Az iskolai tankönyvekből ismerős szöveg, mely szerint az elektronok negatív töltéssel rendelkező részecskék, amik atomok és ionok köré, rétegesen rendeződnek. Hamarosan ez a magyarázat némi kiegészítésre szorulhat.
A ScienceDaily híradása szerint a tankönyvátírásokat az elektronok újraértelmezése jelentheti. A fizikusok ugyanis jelenleg úgy gondolják, hogy az elektronoknak állandó elektromos dipólmomentumuk lehet. Noha a hagyományos mágnesek esetében nem nehéz elképzelni a két pólus kölcsönhatását és rendeződését, a kiterjedéssel is alig rendelkező elektronok esetében a méret komplikáltabbá teszi a polaritás kérdését. A dipólmomentum feltételezése pedig egyenes úton vezet az Ősrobbanás során keletkező, egyenlő mennyiségű anyag és antianyag egyensúlyának “felborulásához,” magyarázatot adva ezzel arra, hogy miért van valami a semmi helyett.
De mi bizonyíthatná az eddig csak feltételezésként számba vett dipólmomentum-elméletet? Egy aprócska kerámiadarab?
A Jülichi Kutatólaboratórium és a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i részlegében dolgozó tudósok által kifejlesztett európium-bárium-titanát tízszerte érzékenyebb méréseket tesz lehetővé, melynek segítségével akár az elektron dipólmomentumát is bizonyíthatják. Az amerikai Yale egyetem és prágai kutatóintézetek bevonásával igyekeznek az indirekt bizonyítást elősegíteni: mivel az elektromos momentumot nem lehet “egyenesben” megmérni, így a kerámiadarab mágnesességének vizsgálata lesz a bizonyíték – amennyiben az elektromos mező megfordítása során megváltozik a mágnesesség, az közvetve igazolná az elektron elektromos dipólmomentumát is.
Az elektron negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e‒. Az elektron feles spinű lepton. Kísérleti kimutatása 1897-ben Joseph John Thomsonnak sikerült először. Fontos szerepet tölt be kémiai reakciók legnagyobb csoportjában, a redoxireakciókban.
