Tudomány

Mérgező vulkáni felhő a francia partoknál (1783)

Sármány Erika
Sármány Erika

2010. 06. 22. 15:35

Az idei izlandi vulkánkitörés diszkrét pöffentés volt a 227 évvel ezelőtt szintén Izlandról indult természeti katasztrófához képest.

Június 22. – Két héttel ezelőtt kezdődött az eddig ismert legpusztítóbb vulkánkitörés az izlandi Laki-hegységben. Nagy mennyiségű mérgező gáz került a levegőbe, amely halált hozó hamufelhő formájában ma érkezett Normandia partjaihoz. Az előző napokban körbejárta Európát: Le Havre fölé Bergen, Prága, Berlin és Párizs érintésével érkezett. A sűrű hamu lehetetlenné teszi a hajók navigálását, így azok kénytelenek a kikötőkben maradni. A napkorong vérvörösre változott.

Az 1783. június 8-tól egészen 1784. február 7-ig tartó kitörés alatt a Laki-hegység hasadékrendszeréből összesen mintegy 14 km³ láva folyt ki, amely aztán közel 600 négyzetkilométeren terült szét. Összehasonlításképpen: a 2010-es izlandi vulkánkitörés – amely így is jelentős nehézségeket okozott, elsősorban a légi közlekedésben – összesen 0,1 km³-nél kevesebb lávát dobott felszínre. Az 1783-as hamufelhő mérete is összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a 2010-esnél. A Lakiból kiáramló hamufelhő 120 millió tonna kén-dioxidot lövellt a légkörbe. Ez a teljes 2006. évi európai kibocsátásnak mintegy háromszorosa – alig több, mint fél év alatt!

A mérges gázok hatására és a kitörést követő éhínség következtében Izland lakosságának negyede, továbbá állatállományának fele elpusztult. Az áldozatok többsége a kitörés környezetkárosító hatásának esett áldozatul: vagy éhhalált halt, vagy hiánybetegségben pusztult el. A legsúlyosabb hatása a hamuhullásnak volt, amely elpusztította a terményeket, betakarta a legelőket. A jelentések szerint 190.000 juh, 28.000 ló és 11.500 szarvasmarha veszett oda fog- ill. csontsorvadás következtében.

A vulkánkitörés katasztrofális következményei nem korlátozódtak a szigetországra, mivel a vulkáni hamu a légkör magasabb rétegeibe kerülve Európába, sőt a világ távoli vidékeire is eljutott: így Norvégiába, Hollandiába, Franciaországba, Németországba, Olaszországba, Spanyolországba és Nagy-Britannia területére, de még Észak-Amerikába és Egyiptomba is. Mindezek mellett az ázsiai monszunidőszakra is hatással volt: Indiát rendkívüli szárazság, Japánt súlyos éhínség sújtotta. Az időjárási, mezőgazdasági és kereskedelemi károk tehát az egész északi féltekét érintették. A vulkánkitörés áldozatainak számát világviszonylatban több mint kétmillióra becsülik.

A folyamatos kitörések miatt 1783-ban egy különösen meleg nyár köszöntött Európára. Az ezt követő télen pedig rendkívüli hideg volt az egész földrészen, majd hatalmas jeges áradások indultak meg a folyókon. 1784-ben a globális átlaghőmérséklet 2 fokkal csökkent. Ez év telén olyan hideg volt, hogy Marseille alatt befagyott a tenger – de még a Mississippit és a Mexikói-öbölt is jég borította!

Nyugat-Európában a következő években is extrém időjárás uralkodott, sorra alacsony termésátlagú betakarítások következtek. 1785-ben szinte nem volt aratnivaló a nyugat-európai mezőkön, így tovább fokozódtak a lakosság terhei, nőtt az éhínség. Egyes történészi vélekedések szerint így a Laki kitörése áttételesen szerepet játszott a francia forradalom kirobbanásában is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nikola Gruevski, Macedonia's prime minister, speaks during the 10th Bloomberg BusinessWeek European Leadership Forum, in London, U.K., on Tuesday, Nov. 23, 2010. The one day conference brings together key speakers from Government, Finance and International companies at City Hall, in London. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.