Június 22. – Két héttel ezelőtt kezdődött az eddig ismert legpusztítóbb vulkánkitörés az izlandi Laki-hegységben. Nagy mennyiségű mérgező gáz került a levegőbe, amely halált hozó hamufelhő formájában ma érkezett Normandia partjaihoz. Az előző napokban körbejárta Európát: Le Havre fölé Bergen, Prága, Berlin és Párizs érintésével érkezett. A sűrű hamu lehetetlenné teszi a hajók navigálását, így azok kénytelenek a kikötőkben maradni. A napkorong vérvörösre változott.
Az 1783. június 8-tól egészen 1784. február 7-ig tartó kitörés alatt a Laki-hegység hasadékrendszeréből összesen mintegy 14 km³ láva folyt ki, amely aztán közel 600 négyzetkilométeren terült szét. Összehasonlításképpen: a 2010-es izlandi vulkánkitörés – amely így is jelentős nehézségeket okozott, elsősorban a légi közlekedésben – összesen 0,1 km³-nél kevesebb lávát dobott felszínre. Az 1783-as hamufelhő mérete is összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a 2010-esnél. A Lakiból kiáramló hamufelhő 120 millió tonna kén-dioxidot lövellt a légkörbe. Ez a teljes 2006. évi európai kibocsátásnak mintegy háromszorosa – alig több, mint fél év alatt!
A mérges gázok hatására és a kitörést követő éhínség következtében Izland lakosságának negyede, továbbá állatállományának fele elpusztult. Az áldozatok többsége a kitörés környezetkárosító hatásának esett áldozatul: vagy éhhalált halt, vagy hiánybetegségben pusztult el. A legsúlyosabb hatása a hamuhullásnak volt, amely elpusztította a terményeket, betakarta a legelőket. A jelentések szerint 190.000 juh, 28.000 ló és 11.500 szarvasmarha veszett oda fog- ill. csontsorvadás következtében.
A vulkánkitörés katasztrofális következményei nem korlátozódtak a szigetországra, mivel a vulkáni hamu a légkör magasabb rétegeibe kerülve Európába, sőt a világ távoli vidékeire is eljutott: így Norvégiába, Hollandiába, Franciaországba, Németországba, Olaszországba, Spanyolországba és Nagy-Britannia területére, de még Észak-Amerikába és Egyiptomba is. Mindezek mellett az ázsiai monszunidőszakra is hatással volt: Indiát rendkívüli szárazság, Japánt súlyos éhínség sújtotta. Az időjárási, mezőgazdasági és kereskedelemi károk tehát az egész északi féltekét érintették. A vulkánkitörés áldozatainak számát világviszonylatban több mint kétmillióra becsülik.
A folyamatos kitörések miatt 1783-ban egy különösen meleg nyár köszöntött Európára. Az ezt követő télen pedig rendkívüli hideg volt az egész földrészen, majd hatalmas jeges áradások indultak meg a folyókon. 1784-ben a globális átlaghőmérséklet 2 fokkal csökkent. Ez év telén olyan hideg volt, hogy Marseille alatt befagyott a tenger – de még a Mississippit és a Mexikói-öbölt is jég borította!
Nyugat-Európában a következő években is extrém időjárás uralkodott, sorra alacsony termésátlagú betakarítások következtek. 1785-ben szinte nem volt aratnivaló a nyugat-európai mezőkön, így tovább fokozódtak a lakosság terhei, nőtt az éhínség. Egyes történészi vélekedések szerint így a Laki kitörése áttételesen szerepet játszott a francia forradalom kirobbanásában is.
