Az Európai Unió világelső lehet a gyerekek közösségimédia-használatának korlátozásában egy új, Brüsszelben egyre népszerűbb javaslat szerint. A Görögország által benyújtott, továbbá Franciaország és Spanyolország által már támogatott indítvány szerint bevezetnék a digitális felnőttkor fogalmát, amely alatt a kiskorúaknak szülői beleegyezésre lenne szükségük a közösségimédia platformokra való bejelentkezéshez, ezt a kort pedig 15-16 évben határoznák meg.
A javaslatról június elején tárgyalhatnak az Európai Unió digitális ügyekért felelős miniszterei, a soros elnökségére készülő Dánia pedig elszántnak tűnik az ügy támogatásának irányába. A javaslatot csütörtökön küldték el más országoknak, hogy támogatásukat kérjék a Tanács ülése előtt. A francia államfő, Emmanuel Macron korábban úgy fogalmazott, hogy „vissza kell szereznünk az irányítást gyermekeink és a tinédzserek élete felett Európában”, aminek eszköze szerinte az, hogy legkorábban 15 éves korban határozzák meg a „digitális felnőttkor” küszöbét.
Az Európai Bizottság már kidolgozott jónéhány, a meglévő szabályozásokra épülő intézkedést, például a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA), amely szigorú szabályokat határoz meg az online platformokra vonatkozóan. A mostani javaslat szerint azonban az EU ennél sokkal tovább menne – kötelezővé tenné a beépített életkor-ellenőrzést és a szülői felügyeletet az eszközökön.
A dokumentum azt javasolja, hogy a korhatár-ellenőrzés az eszközök szintjén történjen, amely ellen minden bizonnyal tiltakozni fog a Google és az Apple is. A közösségi platformon platformok, mint például a Facebookot és Instagramot is működtető Meta eközben jobban preferálná az eszköz- vagy alkalmazásbolt-szintű megoldásokat.
