Az elmúlt időszakban több jelentős geomágneses vihar is kialakult, ennek következtében szokatlan helyeken, így Magyarországról is látni lehetett a sarki fényt. A naptevékenység egyre fokozódik, miközben bolygónk dőlésszöge is változik, ezek miatt elképzelhető, hogy idén szeptemberben még látványosabb égi jelenségeket figyelhetünk meg – írja a Live Science.
A jelenség hátterében a Russell-McPherron-effektus áll. Egy 1973-as tanulmány alapján a sarki fény márciusban és szeptemberben kiugróan látványos, mivel ekkor a Föld és a napszelek – azaz a csillagunkból származó töltött részecskékből álló áramlatok – mágneses mezői összehangolódnak.
Idén a napciklus is erősítheti a folyamatot. Csillagunk aktivitása egy 11 éves periódust követ, ennek csúcspontját éppen mostanában éljük. A jelentősebb aktivitás több flerrel, koronakidobódással és egyéb eseménnyel jár, amelyek növelik a geomágneses viharok, ezzel együtt pedig a sarki fény létrejöttének esélyét.
Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszélben lévő töltött részecskék interakcióba lépnek a Föld mágneses terével, illetve a légkörben lévő oxigén- és nitrogénmolekulákkal. A Russell-McPherron-effektusnak köszönhetően a Föld mágneses pólusai a napéjegyenlőségek idején megdőlnek, így könnyebben fogadják a töltött részecskéket.
Mivel a napszél déli irányú mágneses mezői semlegesítik bolygónk északi irányú mágneses terét, a földi magnetoszférában repedések nyílnak, és a napszél könnyebben áramlik a mágneses mezővonalak mentén. A nyáriakhoz képest hosszabb éjszakák eközben annak esélyét is növelik, hogy láthassuk a sötét égen a sarki fényt.
