Tech

Kapkodtak a magyarok a légkondikért, fel is pörögtek a villanyórák

Getty Images
Getty Images
Az extrém meleg idén jelentősen megdobta a klimatizáló eszközök iránti keresletet, csúcsot döntött a nyári fogyasztás is, a légkondi pedig könnyen átdobhat minket a rezsicsökkentésen felüli kategóriába.

Az emberi tevékenység által felgyorsult klímaváltozást ma nem lehet tagadni, – főleg – a nyár beköszöntével folyamatosan érezhetjük a saját bőrünkön, elég csak visszagondolni az elmúlt két hónapra. Lényegében naponta dőltek meg a melegrekordok, és több hőhullámon vagyunk túl, mikor huzamosabb időn át a napi maximum-hőmérséklet a 35 fokot is meghaladta.

Molnár László meteorológus már korábban is arról beszélt lapunknak, hogy régen a 30 Celsius-fok feletti csúcsértékek július végén vagy augusztusban számítottak „normálisnak”. Akkor is csak pár napig, és a 35-36 fok szélsőségesen melegnek számított.

Idén nyáron már júniusban voltak ehhez hasonló értékek, akár egy héten keresztül is, és a szabadban elviselhetetlenné váló idő elkerülhetetlenül bekígyózik a négy fal közé, légkondicionálás nélkül a benti hőmérséklet elérheti a 28-34 Celsius-fokot is, ami munkára, pihenésre, alvásra alkalmatlan, sőt, egészségügyi kockázatot hordozó környezetet jelent. Így nem csoda, hogy egyre többen próbálják a technológia adta lehetőségekkel átvészelni az itthon is egyre kegyetlenebb nyarat.

Egy légkondicionáló beszerelése kézenfekvő megoldásnak tűnik, ez ugyanakkor nem mindenki számára elérhető lehetőség (anyagi vagy egyéb okok miatt), és korábban mi is külön cikkben foglalkoztunk azzal, hogy milyen lehetőségek állnak az ember rendelkezésére. Hogy rövid távon is mennyit változott az időjárás, és az embereknek emiatt mennyivel nagyobb szüksége van valamilyen, az otthonukat lehűtő megoldásra, azt jól mutatják az itthoni kereskedelmi adatok is.

Nem lehet eleget a polcokra tenni

Kérdésünkre a Media Markt műszaki áruházlánc hazai képviselete elárulta, hogy amíg 2022-ben 10 százalékos visszaesést tapasztaltak a klimatizáló eszközök értékesítésében 2021-hez képest, addig 2023 és 2024 között már masszív, 70 százalékos növekedés történt. A két évvel ezelőtti csökkenést a cég szerint befolyásolta a világjárványt követő piaci visszarendeződés, mikor az emberek óvatosabbak voltak a nagyobb beruházásokkal, de közrejátszott benne az enyhébb nyár is. A 2024-es növekedés mozgatórugója ugyanakkor a vállalat szerint egyértelműen az extrém hőhullámok eredménye, amik rendesen megdobták a keresletet.

Hasonló megállapításra jutott az eMAG is: lapunknak küldött válaszában a cég úgy fogalmazott, hogy az értékesítési statisztikáik szerint lehet összefüggés az idei különösen forró nyár és a légkondicionálók, valamint a szobai ventilátorok értékesítésének jelentős növekedése között. Idén júliusban hirtelen megugrott az ilyen termékek értékesítése mind a saját, mind a Marketplace-partnerek által forgalmazott termékek esetében: majdnem kétszer annyi ventilátor és légkondicionáló kelt el az eMAG-on, mint 2023 júliusában vagy 2022 júliusában.

A Media Marktnál hasonló tendencia volt megfigyelhető a ventilátoroknál: 2021-2022 között itt is volt egy kisebb csökkenés, nagyjából 15 százalék, bár a vállalat ezt a visszaesést visszanyerte a mobil klímák területén. A cég lehetségesnek tartja, hogy ebben szerepet játszott a vásárlók tudatossága is, hogy időtállóbb, a téli hónapokban fűtésre is használható eszközt szereztek be, de az idei hőhullámok már a ventilátor eladásokat is meglódították, a forgalom 2023 és 2024 között 110 százalékkal emelkedett.

A mobil klíma kategóriát illetően szintén ilyen adatokról számolt be a vállalat: a forgalom ezen termékeknél 2022-ről 2023-ra nagyjából 50 százalékkal nőtt, majd 2024-re ez az érték megduplázódott. A Media Markt külön kiemelte, hogy az idei évben brutális volt a kereslet, hiszen a forgalmazott mennyiségek gyakorlatilag pillanatok alatt elfogytak a polcokról a hőhullámok miatt.

Ördögi körbe kerültünk

Az extrém hőség ugyanakkor nemcsak a megkönnyebbülést biztosító elektronikai eszközök eladásaiban látszódott meg, de ennek közvetlen eredményeként a megugró fogyasztásban is, hiszen július 17-én már arról írtunk, hogy megdőlt a nyári áramfogyasztási rekord Magyarországon. A rendszerterhelés csúcsértéke 6951 megawatt volt a 19:45 és 20:00 közötti időszakban – közölte akkor a Mavir.

Ördögi kör ez: a klímaváltozás miatti egyre magasabb hőmérséklet okán egyre többet alkalmazzuk a meleget enyhítő technológiát, egyre több energiát igényelve, ez viszont pont azon emberi tevékenység, ami közvetve hozzájárul a felmelegedés gyorsuló üteméhez.

A légkondicionálók használatára persze nemcsak emiatt érdemes figyelni. Bár egy mai, modern, és rendszeresen karban tartott légkondi esetén nem feltétlenül állja meg a helyét az a sokszor hangoztatott kijelentés, hogy egy ilyen eszköz zabálja az áramot, ettől függetlenül érdemes odafigyelni a használat mértékére.

Ne feledjük, a kormány 2022 nyarán visszavágta a rezsicsökkentést, aminek értelmében a lakossági fogyasztók mérési pontonként az áramot 2523 kilowattóra/év, a gázt pedig évi 1729 köbméter mennyiségig vásárolhatják meg csökkentett áron.

Akkor külön cikkben számoltuk ki, hogy mennyivel kell többet fizetni, ha túllépjük a fenti értékeket, de a lényeg, hogy havi 210 kilowattóra fogyasztás felett megugrik a villamosenergiáért fizetendő összeg. És egy légkondicionáló használatával azért nem nehéz túllépni a limiten – legalábbis a saját tapasztalataim alapján.

Az említett 2022-es rezsicsökkentés óta valamivel tudatosabban használom az otthoni elektronikai eszközeimet (erről itt írtam bővebben), amivel sikerült beállnom havi 110-130 kilowattóra közötti fogyasztásra. Legalábbis így volt ez idén júliusig, amikor már nálam is előfordult, hogy napközben 30-32 fokra melegedett a lakás, és még késő este is 28 fok lett volna a falak között, ha nem kapcsolom be a légkondicionálómat.

Másokhoz hasonlóan persze én sem akartam pusztán attól izzadni, hogy lélegzem, így napi rendszerességgel járattam az eszközt, aminek eredményeként a júliusi fogyasztásom jócskán megugrott, méghozzá 220 kilowattórára. Ez nagyjából 1900 forintos emelkedést eredményezett a tavalyi év ugyanezen időszakára szóló számlámhoz képest, ami nem egy eget rengető összeg, viszont 43 százalékos emelkedés – csak azért, mert idén jóval melegebb volt júliusban, mint egy éve.

Kapcsolódó
Így spórolhatom meg a havi áramfogyasztásom 10 százalékát
Lehet-e számottevően spórolni azzal, ha kihúzzuk a kütyüket, és nem hagyjuk őket készenléti állapotban?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik