Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban furcsa, csillagokhoz nem kapcsolódó, szabadon mozgó bolygókat elemeznek – írja a Live Science. 2023-ban a James Webb űrtávcső (JWST) révén több száz hasonló égitestet észleltek, a kutatók most két, nehezen értelmezhető rádiójeleket kibocsátó objektumra fókuszáltak.
A JWST által felfedezett bolygók az Orion-ködben találhatóak, és mintegy 500-an vannak. Az égitestek közül nagyjából 80 párban van, ezek tömege a Jupiteréhez hasonló, egymástól pedig 25-400 Nap–Föld-távolságra fekszenek. Az érintett Jupiter-tömegű kettős objektumok, azaz JuMBÓ-k megkérdőjelezik a bolygóformálódás létező modelljeit. Egyes feltételezések szerint az objektumok valójában nem is bolygók, hanem átmenetet képeznek a gázóriások és a barna törpék között.
A JuMBÓ-k infravörös sugárzást generálnak, a kutatók viszont ezúttal rádiótartományban folytattak vizsgálatot. A Jupiter-szerű bolygók különböző rádiójeleket bocsátanak ki, és ez így van a JuMBÓ-k esetében is. Luis Rodríguez, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem munkatársa és kollégái szerint az adatokból következtetni lehet az égitestek tulajdonságaira.
A szakértők az amerikai Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium (NRAO) archívumát fésülték át. Egyetlen olyan párt találtak, amely láthatóan rádióhullámokat hoz létre, ez a JuMBO 24, amely az eleve furcsa JuMBÓ-k között különösen érdekes.
Az évtizedeket felölelő adatok alapján a helyi rádióhullámok egyenletesek, de erősek, energiájuk nagyjából negyed tonna TNT-nek felel meg, frekvenciájuk pedig 6-10 gigahertz. A jelek nem voltak cirkuláris polarizáltak, ehelyett spirális elektromos mezők jellemezték őket.
Érdemes hozzátenni, egyelőre nem teljesen egyértelmű, hogy a jelek valóban a JuMBO 24-től származnak-e.
A hullámok sem bolygókra, sem barna törpékre nem utalnak igazán, az pedig kizárható, hogy a páros pulzárokból állna – a pulzár egy halott csillag gyorsan forgó magja. Annak esélye, hogy a jelek a JuMBO 24 mögött lévő objektumtól érkeznének, rendkívül kicsi.
A vizsgálat zsákutcába futott, a következő cél, hogy a NRAO Very Large Array nevű eszközével folytassák a kutatást.
