Kitörést produkált hétfőn egy napfolt maradványa – számol be a Live Science. Az AR2987 jelű halott napfoltnál koronakidobódást is megfigyeltek, a felszabadult töltött részecskék április 14-én érhetik el a Földet.
A napfoltok olyan sötét régiók csillagunk felszínén, melyeket a Nap belsejének mágneses áramlásai alakítanak ki. A foltok átmenetiek, néhány órától több hónapig létezhetnek. Philip Judge, az Amerikai Légkörkutató Központ napfizikusa szerint a halott napfolt megnevezés inkább költői, mint tudományos. A csillag áramlatai idővel szétszedik az aktív régiókat, mágnesesen megzavart részeket hagyva hátra. Esetenként a foltok ismét feléledhetnek.
Az AR2987 április 11-én C osztályú flert bocsátott ki, a hasonló események viszonylag gyakoriak, és közvetlenül nem befolyásolják bolygónkat. Néha ugyanakkor koronakidobódást is kiváltanak, mint ahogy ez most is történt. A koronakidobódással plazma szabadul fel, ha a jelenség a Föld felé történik, a részecskék bolygónkat is elérhetik, és interakcióba léphetnek a magnetoszférával, geomágneses vihart idézve elő. Szakértők szerint extrém esetben a naptevékenység akár globális katasztrófához is vezethet.
Az esemény gyenge ingadozásokkal járhat az elektromos hálózatokban, és minimálisan a műholdműveletekre is hathat. Az északi fény a geomágneses vihar miatt a szokásosnál kicsivel délebbre, Michigan és Maine állam területén is látható lesz.
Csillagunk az utóbbi időszakban viszonylag aktív. A naptevékenység egy nagyjából 11 éves ciklust követ, a jelenlegi 2019 végén kezdődött. A ciklusnak vannak nyugodtabb és eseménydúsabb időszakai, a mostani csúcsot 2025-ben fogjuk elérni.
