2021 júliusában két milliárdos is elindult a világűrbe, mindketten saját cégük űreszközén utaztak. A versenyt Richard Branson nyerte, aki július 11-én a VVS Unityvel 80–90 kilométeres magasságig emelkedett. Hogy ezzel valóban elérte-e a világűrt, arról megoszlanak a vélemények. Kilenc nappal később, július 20-án aztán Jeff Bezos következett, a világ leggazdagabb embere a New Shepardon még magasabbra, 106 kilométerre jutott.
A vállalkozók az utazásokkal életük nagy álmát váltották valóra, egyes szakértők pedig úgy vélik, hogy a missziókkal új fejezet kezdődött az űrturizmus történetében. Branson és Bezos útjai ugyanakkor komoly ellenszenvet is kiváltottak, a küldetések pedig azt sugallják, hogy a világűr újabb területet adhat az egyenlőtlenségek növelésének.
Fellendülhet az űrturizmus
Az elmúlt években a hidegháború után ismét komoly rivalizálás kezdődött a világűrben. A versenyhez ezúttal nemcsak a nagyhatalmak, hanem magánvállalatok, főként amerikai cégek csatlakoztak. A világűr számos komoly gazdasági lehetőséggel kecsegtet, az idegen égitesteken, így az aszteroidákon például értékes nyersanyagokat nyerhetne ki fajunk.
A szektor már a 2000-es években létrejött, Dennis Tito amerikai milliárdos 2001 áprilisában vált az első olyan űrturistává, aki maga finanszírozta az útját. Az elkövetkező években hét űrturista is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, de a 2010-es évekre az ágazat megtorpant. Ugyanebben az évtizedben több űripari szereplő is bejelentette, hogy fel akarja lendíteni a szektort, emiatt most az sejthető, hogy a 2020-as évek az űrturizmus évtizedévé válhatnak.
A folyamat fontos mérföldköve lehetett Branson, illetve Bezos utazása, hiszen a missziókkal két versenyképes szereplő lépett be az űrturizmus területére. Branson Virgin Galacticje és Bezos Blue Originje mellett mindenképp meg kell említeni az Elon Musk-féle SpaceX-et, amely 2021 végén szállíthatja első fizetős ügyfelét a világűrbe.
Könnyen elképzelhető, hogy a nagy cégek révén rövidesen valóban fordulat jön az űrturizmusban, azzal viszont nem érdemes számolni, hogy a közeljövőben mi is tervezhetünk nyaralást az űrbe. A turizmus ezen ága ugyanis egy ideig még bizonyosan a leggazdagabbak hobbija marad. Igaz, a szűkebb közönség ellenére, a drága utak miatt az ágazat így is komoly hasznot hozhat az érdekelt vállalatoknak.
Borsos árú jegyek
A Virgin Galactichez eddig nagyjából 600 ember nevezett be űrutazásra. A közel egy órán át tartó kalandra a felkészítéssel és a cég űrruhájával együtt 250 ezer dollárt (közel 75,6 millió forintot) kellett fizetni. Az előzetes jegyértékesítést 2014-ben, a VSS Enterprise kísérleti űrrepülő katasztrófája után függesztették fel – a tragikus teszt során a gép megsemmisült, Michael Alsbury másodpilóta meghalt, Peter Siebold pilóta pedig súlyosan megsérült. A tervek szerint a vállalat 2022-től fog rendszeres utazásokat szervezni, a becslések alapján az újabb jegyek 300–400 ezer dollárba kerülnek majd.
A Blue Origin esetében a turisták talán valamivel kevesebbet fognak fizetni, bár az első kuncsaft valószínűleg milliós összeget hagyott ott a cégnél. Bezos repülésére egy névtelen ajánlattevő is benevezett egy aukción, az érintett 28 millió dollárt ajánlott fel, ütemezési problémák miatt viszont végül nem tudott részt venni az úton. Helyét Oliver Daemen, egy 18 éves fiú vette át, akinek az apja egy meg nem nevezett összeget fizetett a székért. A Blue Originnél a későbbi utak olcsóbbak lesznek, de ez nem azt jelenti, hogy bárki megengedhetné magának a cég szolgáltatását. A foglalás már most is elérhető, igaz, a jegyek pontos ára nem ismert – egy 2018-as számítás alapján az összeg 200–300 ezer dollár között mozoghat. Bezos szerint a cég útjaira komoly a kereslet, eddig nagyjából 100 millió dollár értékben adtak el jegyeket.
Az Axiom 2022-ben indíthatja be űrturisztikai projektjét, melyben a SpaceX Crew Dragon űrhajójával fogják a Nemzetközi Űrállomáshoz szállítani a kuncsaftokat. Egy-egy utazáson három ügyfél vehet részt, a vendégek pedig nyolc éjszakát tölthetnek majd az űrállomáson. Egyetlen jegy 55 millió dollárba fog kerülni.
Nem lettek szimpatikusabbak
Bár a világűr és az űripar az elmúlt években egyre több ember érdeklődését keltette fel, a leggazdagabbak kalandjait nem mindenki szemlélte örömmel. Branson, de különösen Bezos tevékenysége sokakban komoly ellenszenvet váltott ki. A két milliárdost rengeteg kritika érte, volt, aki Bransont gyermeteg előzése miatt támadta – a brit vállalkozó egyértelműen a hírverés kedvéért indult hamarabb utazásra, mint vetélytársa. Mások azt kérdőjelezték meg, hogy elérte-e egyáltalán a világűrt, de az is kiderült, hogy a Virgin Galactic által közzétett videó megtévesztő volt, Branson valójában nem kerékpárral utazott ki a felbocsátás helyszínére.
Bezost azzal bírálták, hogy amíg ő mérnökei zsenialitását kihasználva kiruccan az űrbe, addig cége, az Amazon kizsigereli az alkalmazottait. A megvetés olyan szintet ért el, hogy petíció indult azzal a célkitűzéssel, hogy Bezos ne térjen vissza repüléséről. A világ leggazdagabbjának rengeteg a kritikusa, népszerűségének pedig tovább ártott, ahogy cowboykalapban, szintén milliárdos testvérével dollármilliókba kerülő, pusztán a szórakozást szolgáló űrutazásra indult.
Branson és Bezos halandók számára értelmetlen, komoly üvegházgáz-emisszióval járó űrversenye nem igazán nyerte el a közönség tetszését. De akad olyan, aki űrbeli ambícióit is képes jól eladni.
Sok múlik a píáron
Míg Bezost a közösségi oldalakon többen az Austin Powers – Aranyszerszám röhejes főgonoszához, Dr. Genyához hasonlították, addig egy másik, az űriparban is tevékenykedő milliárdosban sokan az egyik legvagányabb szuperhőst, Vasembert vélik felfedezni. Úgy tűnik, Elon Musk az ügyes kommunikációval el tudta érni azt, amit a többi vetélytársa nem: sikerült a szélesebb közönség szimpátiáját is elnyernie.
Noha a többiekhez hasonlóan Musk is érdekelt az űrturizmusban – a SpaceX a Holdhoz, illetve a Föld körül tervez egyelőre méregdrága utazásokat –, a vállalkozó gondosan ügyel arra, hogy azt a látszatot keltse, fő álma az emberiség megsegítése. Bezos hiába tűzte ki szintén célul az űrkolóniák létrehozását, Musk egyszerűen nagyobb hangsúlyt fektet az ilyen típusú tervei, például a marsi telepek megalapításának kommunikálására – az pedig szóba sem jöhetett, hogy Musk vállalata, a SpaceX űrhajóin az elsők között utazzon. Ez lehet az oka annak, hogy a közönség még azt is elnézi, sőt tapsol is hozzá, ha Musk hatalmas csinnadrattával, főként reklámcélokkal felbocsát egy rakétát.
Bár időnként a SpaceX-vezért is érik kisebb-nagyobb kritikák – például azzal kapcsolatban, hogy miként reagált a koronavírusra –, népszerűsége látszólag alig zuhant az évek során. Musk Bezossal együtt belekeveredett az idén júniusban kirobbant amerikai adózási botrányba is, az emberek többsége mégis inkább Vasemberként, a Teslával a klímaváltozás ellen harcoló, fajunkat új égitestekre eljuttató hősként tekint rá.
Óriási a felelősség
Könnyen elképzelhető, hogy a világűr feltérképezése és kiaknázása már a mi életünkben fordulatot hoz az emberiség történetében, a folyamat egyik fontos állomása pedig az életképes űrturizmus megalapítása lesz. Az új égitestek meghódítása jelentős gazdasági fellendülést eredményezhet, az idegen objektumok nyersanyagainak kinyerésével csökkenthetjük a Földre nehezedő terheket, az emberiség hosszú távú fennmaradásának ráadásul kedvezhet, ha képesek leszünk több bolygón is megtelepedni.
Ha a világűrben rejlő lehetőségekkel az állami űrszervezeteken kívül csak a leggazdagabbak tudnak élni, még nagyobb befolyásra tehetnek szert. Egyelőre az látszik, hogy Bezosék nem sok felelősséggel közelítenek az űrhöz, sokkal inkább érződik az, hogy a történelemkönyvekbe való bekerülésre törekednek. A legnagyobb űripari vállalatok szabályozása elsősorban az Egyesült Államok feladata lenne, Amerika számára azonban egyre fontosabb szövetségesekké válnak ezek a cégek, amelyek segíthetnek megerősíteni az ország űrbeli hegemóniáját.
