Ha nincs gond a hallásunkkal, megannyi csodában lehet részünk: hallgathatunk zenét, élvezhetünk különféle előadásokat, vagy csak hálát adhatunk egy madárcsicsergéses reggelért. És természetesen a hallásunknak nagy szerepe van abban is, ahogyan tájékozódunk a világban, vagy értesülünk egy közeledő veszélyforrásról. És azt tudta, hogy a fülünk az egyensúlyozásért is felel?
Mindez a rezgésen alapul: a rezgéseket víz, levegő és talaj is közvetíti, és ha ezek a közvetített rezgések elérik a fülünket, akkor azokat hallani fogjuk.Bár szinte természetesnek vehető, hogy a füleink ott vannak a fejünkön, a dolgok mögé nézve nagyon érzékeny és finom szerkezetekről van szó.
Hogyan hallunk?
A fülünkben számos apró, létfontosságú részecske van, de távolabbról nézve a dolgot három fontosabb részt különíthetünk el: a külső fület, a középfület és a belső fület.
A hangok először a fülünk külső részét érik el, amely magába foglalja a hang irányának meghatározását segítő fülkagylót, ami egy porcos, többszörösen görbült szerv. A külső- és a középfül felveszi a hangokat, majd a rezgések elérnek a dobhártyáig, ahol a hallócsontocskáink kezdenek el rezegni. A dobhártya magában is egy összetett része a fülünknek, három réteg is alkotja: egy elszarusodó laphám, egy rostos réteg, belülről pedig nyálkahártya borítja. A rezgések utána folytatják útjukat a folyadékokkal teli csigába, majd aztán egy még bonyolultabb folyamat veszi kezdetét. A rezgések végül ingerületekké alakulnak át, majd ezek a belső hangok neurális jelekként továbbítódnak a hallóidegek útján, eljutva az agyunkig, ahol már tudatos érzékletté válnak.
Nem csoda, hogy nem mindegy, milyen rezgések érik el ezt az érzékeny rendszert. A hangerőt decibelben fejezzük ki, így könnyebb egymáshoz viszonyítani a különböző erősségű hangokat. 65 dB felett már zajszennyezésről beszélünk, ilyen zajszint jellemzi például az országutak közelében lévő lakóhelyeket, 160 dB-nél pedig átszakad a dobhártya.
Ne hal(l)ogassunk!
Jól látható hát, hogy egy mennyire kifinomult folyamat a hallás, amit teljesen természetes adottságunknak veszünk. Az emberi fül érzékenyen reagál egyben a hangok erejére is, egy bizonyos decibel felett már nem csak károsodást szenvedhet a hallásunk, de közvetlen fizikai fájdalmat is tapasztalhatunk. Ezért van az is, hogy a napjainkban egyre problémásabb zajszennyezés is komoly hatásokkal bírhat a testünkre és a mentális állapotunkra: ha túl sokáig vagyunk zajos környezetben ingerültekké válhatunk, kialakulhat alvászavar, de számos más egészségégügyi problémához is hozzásegíthet.
Nem csoda, hogy egyre többen keresik a módját annak, hogyan küzdhetnek meg a mindennapok során városokban kivédhetetlen közlekedési zajokat, építkezési zajokat, a szomszéd hangos zenéjét, vagy megőrülnek a hűtő hangjától. A legegyszerűbb megoldás sokak számára a füldugó, hiszen a környezetünkből nem zárhatunk ki csak úgy tényezőket, mondjuk a szomszédokat. Szerencsére ma már más fejlett megoldásokkal is élhetünk, ami a technológia számlájára írható.
Kiemelt kép: Huawei
