Tech

Magyar kutatók mehetnek NASA Hold körüli űrrepülési programjára

A NASA új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésében az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban működő Űrdozimetriai Csoport vehet részt, mely passzív dózismérő detektoraival járulhat hozzá a küldetés sikeréhez.

A NASA új ORION űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére (ORION Exploration Mission 1, ORION EM-1) várhatóan 2019 végén kerül sor. Passzív dózismérő detektoraival az MTA EK Űrdozimetriai Csoport is meghívást kapott a programban való részvételre. Az ORION EM-1 küldetés közel három hét Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre.

A csoport munkatársai hasonló detektorokkal már 2001 óta részt vesznek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben.

A Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) vezetésével 2009-ben indult DOSIS, valamint 2012-től DOSIS-3D program keretében végzett vizsgálatok az európai Columbus modul dózistérképezését szolgálják. Az Űrdozimetriai Csoport munkatársai a kezdetektől fogva részt vesznek a programban, amely a tervek szerint egészen az ISS üzemidejének végéig, azaz 2024-ig folytatódik.

Női fantomok a Hold körül

Az eredményes DOSIS-3D együttműködésnek köszönhetően a napokban az MTA Energiatudományi Kutatóközpont meghívást kapott a NASA MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérletében való részvételre. A kísérletben az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – női fantomot helyeznek el, melyeket különféle, felszínükre és belsejükbe telepített passzív és aktív dózismérőkkel látnak el. Az egyik fantom az izraeli StemRad cég által fejlesztett AstroRad sugárvédelmi mellényét fogja viselni, így annak árnyékolási képességeit éles küldetésben is vizsgálhatják.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont sugárzásmérő detektoraival így ismét egy NASA-programban vehet részt, ezúttal a Hold körül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik